Hogy mi az Európai Néppárt? Valami dereng... Valami jobboldali tömörülés, ugye?

Igen, pontosabban az európai közép-jobb pártcsalád. Az Európai Néppártnak (EPP) minden olyan európai párt a tagja, aki magát közép-jobb pártnak tekinti, és azonosulni tud az EPP alapértékeivel.

Milyen alapértékekkel?

Az Európai Néppárt klasszikusan kereszténydemokrata értékeket vall. Alapokmánya szerint az emberiség keresztényi, és a társadalom kereszténydemokrata szemléletére alapozva jött létre, azzal a közös céllal, hogy létrehozza a föderális alapokon nyugvó Európai Uniót, mint a kötelességeik tudatában lévő szabad emberek és polgárok unióját.

A klasszikus néppárti alapértékek közé tartozik ezen kívül a jog uralmának és az alapvető emberi jogok tisztelete, a szubszidiaritás (az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni), a demokratikus, független, átlátható és hatékony intézmények iránti elkötelezettség.

Ez elég általánosnak hangzott... Ezzel azért nagyjából mindenki egyetért manapság, nem?

Bizonyos elemeivel, például az emberi jogok tiszteletben tartásával tényleg minden európai párt egyetért, de az egyes pártcsaládokban máshol vannak a hangsúlyok. Az európai szocialisták például a toleranciát és a szolidaritást helyezik a középpontba, míg a néppártnál inkább a keresztény értékek mentén épül fel a politikai gondolkodás.

És miért nem hallottam még erről a Néppártról itthon? Nem indultak a választásokon?

Az Európai Néppárt nem indul a nemzeti választásokon. Ez egy páneurópai pártcsalád, vagyis csak összefogja az azonos gondolkodású európai pártokat, mintegy hátteret, nemzetközi támogatást nyújtva nekik, de nem méreti meg magát az egyes országokban.

Oké... És ki tartozik az Európai Néppártba? Vannak köztük magyarok is?

Például a Fidesz és a KDNP. Magyarországról ez a két párt tagja az EPP-nek, de jelenleg összesen 39 európai országból 75 párt tag, teljes jogon, társult tagként, vagy megfigyelőként. Teljes jogú tagok csak az EU-tagállamok pártjai lehetnek.

Most egyébként összesen 20 országban adja az néppárti családba tartozó párt az állam- vagy kormányfőt, köztük 15 európai uniós tagállam, mint például Németország (Angela Merkel, CDU) Franciaország (Nicolas Sarkozy, UMP), vagy Olaszország (Silvio Berlusconi, Pdl), csak, hogy a legnagyobbakat említsem. De néppárti az Európai Bizottság (José Manuel Barroso), az Európai Tanács (Herman Van Rompuy) és az Európai Parlament (Jerzy Buzek) elnöke is.

Húú, akkor most néppárti uralom van az EU-ban!

Hát, uralomnak nem mondanám, mert azért az uniós döntéshozatal komplexebb annál, minthogy pusztán ez határozza meg, de valóban a legtöbb uniós tagállamban néppárti vezetés van, és sok uniós intézményben, például az Európai Parlamentben is többségben vannak a Néppárt képviselői.

Ez érdekes! De miért is beszélgetünk erről?

Az Európai Parlament frakcióit akartam bemutatni, és gondoltam ez jó bevezető lesz.

Ezek szerint a Néppárt az Európai Parlament egyik frakciója! Akkor mégiscsak indulnak választásokon: az EP-választások miatt rémlett a neve!

Nem egészen... Az EPP önmaga nem indulhat az európai parlamenti választásokon sem, mert jelenleg azon csak a tagállamokban bejegyzett pártok indulhatnak. De egyébként egy liberális képviselő, Andrew Duff éppen nemrég javasolta, hogy az európai pártok is állíthassanak jelölteket a jövőben, így a nemzeti mellett egy európai listára is lehetne szavazni.

Ami a frakció kérdését illeti: az Európai Néppárt az a pártcsalád, ami az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport mögött áll.

Kezdesz összezavarni... Ugyanaz a nevük, mégsem ugyanazok?

Tényleg nagyon hasonlít a nevük, de nem szabad összekeverni őket. Az egyik egy pártcsalád, a másik egy képviselőcsoport. Olyan, mintha azt mondanám, hogy ne keverd össze a Fidesz Magyar Polgári Szövetséget a Fidesz-KDNP frakcióval az Országgyűlésben.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportban ülő képviselők többsége olyan pártból származik, amely tagja az EPP pártcsaládnak, ahogy a Fidesz-KDNP frakcióban is többségében olyan képviselők ülnek, akik tagjai a Fidesznek. De van néhány kivétel is.

Értem. A múltkor is beszéltünk az EP-ről , és akkor is mondtad, hogy a jobboldali képviselők vannak többségben. Hányan is vannak az EPP csoportjából?

Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának (a továbbiakban egyszerűen EPP csoport) 265 tagja van a 2009-es választások óta. Saját bevallásuk szerint az EP legnagyobb képviselőcsoportjaként mindenki másnál jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy meghatározhassák a Parlament politikai programját, és megnyerjék a döntő fontosságú szavazásokat.

De azért ne feledd, hogy az EPP csoportnak nincs abszolút többsége, tehát, ahhoz, hogy egy javaslat átmenjen, többnyire más frakciók támogatására is szükség van. De az tény, hogy különböző arányokban, de 1999 óta ők alkotják a többséget az EP-ben.

Akkor mégis kulcspozícióban vannak!

Hát igen, a nagy számok törvénye gyakran érvényesül, de azért vannak dolgok, amik így sem mennek át. Hiába tartozott például az egyik fontos irányelv, a „munkaidő-irányelv” egy néppárti jelentéstevőhöz, mikor legutóbb módosítani akarták, abban olyan nagyok az ellentétek a tagállamok között, hogy minduntalan leszavazzák.

Ezen kívül érdemes megnézni a votewatch.eu honlapon az EP szavazási trendjeit. A plenáris üléseken zajlott szavazások alkalmával például a 2009-es választások óta a liberális képviselőcsoport, az ALDE szerepel a leggyakrabban a győztes oldalon, igaz, a különbség alig másfél százalékpont a néppártiakhoz képest. Az ALDE az esetek 88,85 százalékában szavaz a nyertes oldalon, míg az EPP 87,27 százalékos aránnyal teszi ugyanezt. Az 2004-2009-es időszakban egyébként éppen fordítva volt: akkor az EPP volt néhány százalékponttal előrébb.

Jól értem akkor, hogy előfordul az is, hogy ugyanazokat az ügyeket támogatják ellentétes frakciók?

Persze! Az EPP az esetek közel 80 százalékában együtt szavaz a liberális ALDE-vel, szavazata pedig az esetek 70 százalékában azonos a szocialista frakcióéval. Ez is alátámasztja azt a régi érvet, hogy az európai kérdésekben az EP képviselőcsoportjai között nincsenek olyan éles törésvonalak, mint a tagállamok egyes pártjai között a belpolitikai kérdésekben.

Az EPP csoport tagjai ugyanakkor sok kulcspozíciót is betöltenek. Az EP 20 állandó bizottságából tízet a néppárti képviselők vezetnek, és jutott még a 14 alelnöki posztból öt, az öt quaestori tisztségből pedig kettő.  És persze – ahogy korábban is mondtam – az EP-elnök is néppárti, igaz, ez a poszton hamarosan egy szocialista váltja majd.

Hogyhogy? Választások lesznek?

Nem. Régi tradíció, hogy az EP két pártcsoportja, az EPP és a Szocialisták és Demokraták (S&D) az öt éves időszakot elfelezik egymás között. Így a választások után gyorsan feláll az intézmény, és egyik fél sem kell, hogy a hatalmi harcokra pazarolja az erejét, hanem koncentrálhat a szakmai munkára. Hagyományosan a választáson előrébb végzett párt kezd, így ennek megfelelően a 2009-ben Jerzy Buzek lengyel képviselő lett az EP-elnöke, 2011 őszén pedig várhatóan Martin Schulz, az S&D frakció vezetője lép majd a helyébe.

Micsoda háttéralkuk! Egyébként mennyire átlátható egy ilyen képviselőcsoport működése?

Valamennyi képviselőcsoport saját maga határozza meg a szervezeti formáját és belső működését, de ezek az információk nyilvánosak. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) is közzéteszi a honlapján prioritásait, szervezeti és működési szabályzatát, történetét, tagjainak listáját, szervezeti felépítését, és egyéb fontos információkat.

Az, hogy a képviselőcsoport egy-egy kérdésben hogyan szavaz, azt a frakcióüléseken döntik el. Ennek ellenére az EP-ben nincs kötelező frakciófegyelem: a csoport egyetlen tagja számára sem lehet a szavazást kötelezővé tenni.

Az EPP csoport elnöke egyébként most a francia Joseph Daul, aki vezeti a csoport működését, és ő a vezérszónok a képviselőcsoport számára fontos vitákban. Magyar képviselők közül Szájer József és Gyürk András fideszes képviselők vannak vezető pozíciókban. Szájer alelnöke a csoportnak, Gyürk pedig elnökségi tag.

Az átláthatóságnál igazából az anyagiakra gondoltam...

Ami a költségvetési átláthatóságot illeti, a képviselőcsoport köteles évente számot adni pénzügyeiről: költségvetést, ehhez tartozó programok és elszámolást kell készítenie minden évben. Az ezeket az előírásokat tartalmazó finanszírozási szabályzatot pedig köteles az Európai Parlament honlapján közzétenni.

Az Európai Parlament költségvetésének 5 százalékát fordítja a képviselőcsoportok tevékenységének támogatására. De ebből csak az egyéb költségeket kell ellátnia, a Parlament ugyanis állja a képviselők fizetését és költségeit.

Akkor mire megy el az a pénz?

Például a képviselőcsoportokban dolgozó, összesen mintegy 6000 dolgozó bérére, de egyéb irodai, anyagköltségre, távközlési és más közműdíjakra, stb. Ezek az adatok mind nyilvánosak. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport 2009-es elszámolása szerint közel 20 millió eurót kapott a Parlamenttől, más bevételi forrása azonban alig volt.