Az uniós végrehajtó testület egész napos tanácskozásán kidolgozott javaslat José Manuel Durao Barroso elnök nyilatkozata szerint egyszerre ambiciózus és felelős, megfelel arra, hogy az unió eredményeket tudjon felmutatni a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés fellendítésében.

A tervezet szerint a kiadások uniós szinten a bruttó összjövedelem (GDP) 1,05 százalékára rúgnának, akárcsak a jelenlegi keret esetében. Ez azt is jelenti, hogy a bizottság igyekezett figyelembe venni a nagy befizető országok előzetesen jelzett álláspontját, amely szerint a büdzsé szintjének emelése nem lehetséges.

Abszolút értékben, a várható tényleges kifizetéseket figyelembe véve mindazonáltal a javaslat mintegy 5 százalékos növekedést tartalmaz a jelenleg futó büdzsé 925 milliárd eurós keretéhez képest (972 milliárd). Barroso ezért szerda esti brüsszeli sajtótájékoztatóján elismerte, hogy egyes tagállamoktól bírálatra, ellenállásra számít a tervezet bizonyos pontjaival kapcsolatban.

A bizottság új bevételi forrásokat is javasol, köztük a pénzügyi tranzakcióra kivetendő illetéket, illetve egy uniós áfa-hányadot. Előbbi évi mintegy 30 milliárd eurós bevételt jelenthetne Brüsszel számításai szerint, a kettő együtt pedig hosszú távon a bevételi oldal 40 százalékát is elérhetné.

Kezdeményezte a bizottság emellett egy új alap létrehozását a tagországok közti összeköttetéseket segítő infrastrukturális, energiaügyi és távközlési fejlesztésekre, összesen 50 milliárd eurós költségvetéssel.
A javaslat szerint nem változna a mezőgazdasági kiadások szintje. Hét év alatt 372 milliárd euró jutna erre az ágazatra, és ezzel a mezőgazdaság továbbra is a legnagyobb költségvetési fejezet maradna a belső felzárkóztatási kiadások (376 milliárd euró) mellett. Barroso itt arra mutatott rá, hogy a tervezet stabilitást biztosít, a gazdák további támogatását. Ha nem lenne közös agrárpolitika az unióban, a tagállamok egyenként a jelenleginél jóval többet költenének erre az ágazatra, mint a mostani rendszerben - fejtette ki.

Janusz Lewandowski költségvetési biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján Barroso "igazi páneurópai, integrációs költségvetésnek" nevezte a javaslatot. Kifejtette: a büdzsé viszonylag kicsi az uniós össztermékhez képest, de annál nagyobb a hatása.

Európának egyszerre van szüksége gazdasági szigorra és növekedésre - üzente a kiadások féken tartását sürgető tagállamoknak. Hozzátette, hogy a növekedést a befektetések biztosítják, azokat kell tehát ösztönözni vagy megteremteni.

Mint a bizottsági elnök elmondta, újító szemléletű költségvetésre tesznek javaslatot. Ennek illusztrálására kiemelte, hogy az oktatás és kutatás támogatására szolgáló területeken 50 százalék körüli emelést javasol a bizottság (15,2, illetve 80 milliárd euró).
Jelentősen, 70 milliárd euróra növekszik az unió külső kapcsolatainak építésére, ápolására szolgáló keret is.

A bizottság módosítaná a tagországok befizetési szerkezetét is, csökkentve a nettó befizetők terheit. Ezzel párhuzamosan felvetette viszont a visszatérítések (köztük a több milliárd eurós brit visszatérítés) távlati megszüntetését.

Barroso elmondta, hogy javasolják azt is: öt év után vizsgálják felül a költségvetést, és szükség esetén módosítsák bizonyos pontokon. 
A tervezetről most megkezdődik a vita a tagállamok és az uniós intézmények között. A bizottság reményei szerint egy éven belül megállapodás születhet róla a tagországok vezetői között, a jövő év végére pedig a végső jóváhagyásra is sor kerülhet.

Az Európai Parlament illetékes bizottsága már véleményt nyilvánított a jövendő hétéves költségvetéssel kapcsolatos fő elvárásairól. A képviselőtestület egyebek között állást foglalt amellett, hogy a büdzsé növekedjen legalább 5 százalékkal.

A magyar biztos, Andor László újságíróknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen - legalább 7,5 százalékkal - nő a javaslat szerint a szociális célú uniós alap költségvetése. Üdvözölte azt is, hogy a szóban forgó időszakban 3 milliárd euró áll rendelkezésre a globalizációs hatások miatt munkahelyüket elvesztők támogatására is.