Deutsch Tamás és Schöpflin György európai parlamenti képviselőkkel is vitatkozhattak azok a diákok, akik részt vettek a Negomoot Egyesület vitaszimulációján. A rendezvény az EPvOKs – Európa a te választásod című sorozat része, mely az európai választások apropóján vezet be fiatalokat az EU-s intézmények működésébe. Deutsch Tamás arról is beszélt, kivel szalad el a rossz gebe, és milyen lovas lesz az új kétharmad.
A programon 80 egyetemista szerepjátékkártyáikból kiindulva vett részt plenáris és szakbizottsági ülésen, valamint informális tárgyalásokon. A téma ezúttal a dohánytermékekről szóló irányelv volt, így a szerepek között volt például olyan képviselő is, akit megkörnyékeztek nemzetközi dohánycégek, hogy az EU-s törvényhozást befolyásolják.
A dohányzás Európa-szerte fontos kérdés: az EU-állampolgárok harminc százaléka dohányzik, a fiatalok között az arány 35 százalék. A vitában a megszokott kérdések merültek fel: nemzeti vagy összeurópai szabályozásra van szükség? Az ellentmondó kutatási eredmények közül melyik számít hitelesnek? A nem dohányosok védelme mellett ki biztosítja a dohányosok jogait?
Deutsch Tamás, aki első megszólalásában másfél percig bírta ki, hogy ne gyurcsányozzon, arról beszélt, hogy személyesen is érintett a kérdésben, mivel másfél éve szokott le a dohányzásról. Schöpflin György azt vetette fel, hogy ha elítéljük a passzív dohányzást, a passzív kávézást vagy italozást miért nem? Deutsch ezt egy példával egészítette ki, szerinte passzív italozás az, amikor átcsókolják valakinek a szájába az alkoholt, majd így bókolt a vita utáni értékelésben a résztvevőknek: „Le vagyok nyűgözve, fantasztikus az érvek felsorakoztatása”. Schöpflin arról beszélt, hogy a vita sokszor színvonalasabb volt, mint Strasbourgban, ahol sokszor előre megírt beszédeket mondanak kollégái, anélkül, hogy érdemben reagálnának egymásra.
Az EP-képviselőket a választás eredményéről is megkérdeztük, mindketten a Fidesz listáján lettek néppárti EP-képviselők, bejutó helyről várják a májusi újraválasztást, így válaszuk borítékolható volt. „Egy hét telt el a választások óta, ez a politikai család győzött, nem kicsit, nagyon” – mondta Deutsch, aki arra a kérdésre, hogy nem szaladt-e el a ló az előző kétharmaddal, elmondta:
Rossz lovas alatt a gebe is el tud szaladni, a jó lovas a paripát is nyugodtan üli meg, ott szalad és ott lépked nyugodtan, ahol kell. Hiszem, hogy 133-an jó lovasai lesznek ennek a hatalomnak. Minden indulónak megvolt a lehetősége, hogy pont annyi támogatást szerezzen, hogy meglegyen a kétharmad.
Deutsch az EP-választásról azt mondta, a 21 magyar helyre 10-12 Fidesz-KDNP-s befutót vár. A Fidesz reményei szerint a részvételi arány felülmúlja majd az európai átlagot, sőt ezúttal a választásra jogosult magyarok több mint 40 százaléka járul az urnák elé.
Természetesen örülök
– mondta Schöpflin az országgyűlési választás eredményéről, hozzátéve, hogy a végleges eredményt még nem is tudjuk. Az Index kérdésére hozzátette: a magyar választási rendszer igazságosabb a britnél, mert ott nincs kompenzációs lista. Az újonnan bevezetett győzteskompenzációról elmondta: nincs róla kialakult véleménye.
A képviselő Ivan Krasztev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ munkatársának cikkére (melyet mi is szemléztünk) utalva elmondta: Magyarország szembe megy azzal az európai trenddel, hogy a kormánypártok elbukják a választást, talán azért, mert az alternatív erőket (mint például az euroszkeptikus Igaz Finnek vagy a német AfD), melyek sorra jelennek meg Európa-szerte, itthon a kormánypárt magába foglalja.
Schöpflin kitért arra is, hogy nehéz definiálni a populizmus fogalmát: „az, akit mi nem szeretünk, mert sikeresen képviseli, amit a nép akar” – állított fel egy ironikus definíciót (a fogalmat egyébként például arra szokták használni, ha valaki megtévesztő leegyszerűsítésekkel imponál a választópolgároknak, elkenve az árnyalt válaszokat a társadalmi kérdésekre).
A képviselő arról is beszélt, hogy annak ellenére az új tagállamok közé sorolják Magyarországot az EU-ban, hogy már tíz éve tagok vagyunk: idegennek, de nem egzotikusnak tartanak minket. Schöpflin szerint kölcsönös tiszteletre lenne szükség Magyarországon belül és az EU-ban is, nem jó például, hogy a magyar közélet konfliktusgeneráló nyelvezetet használ.