Bárki nyithat alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát, aki legálisan tartózkodik az Unióban, és ehhez még bejelentett lakcímre vagy adott állampolgárságra sincs szükség. Elfogadták a bankszanálásról szóló jogszabályokat is – írja az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája.
Bárki nyithat alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát, aki legálisan tartózkodik az Unióban, és ehhez még bejelentett lakcímre vagy adott állampolgárságra sincs szükség: az erről szóló jogszabályt kedden fogadta el a Parlament. A bankszámlák díjainak és feltételeinek áttekinthetőnek és más termékekkel összevethetőnek kell lenni azért, hogy az ügyfelek egyszerűen válthassanak egy jobb szolgáltatást nyújtó számlára. A jogszabályt 603 szavazattal, 21 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett fogadták el.
„A migránsoktól kezdve az internetes felhasználókig minden fogyasztó számára elérhető alapszintű fizetési számlák ösztönzik a gazdaság modernizálását, segítik az Unión belüli szabad mozgást, és segítséget jelentenek társadalmunk legsérülékenyebb tagjainak" – mondta Jürgen Klute, a témával foglalkozó német baloldali képviselő.
A Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy a könnyű hozzáférés és az ajánlatok versenyzése céljából mindegyik EU-tagállamban legyen elegendő bank, amely az alapszolgáltatást nyújtó bankszámlákat kínálja. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az alapszintű fizetési számlát ne csak internetes bankok kínálják.
Bárki, aki jogszerűen tartózkodik az Európai Unióban, képes lesz alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát nyitni még akkor is, ha nincsen állandó lakcíme. A tagállamok azonban az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett és a folyamat szükségtelen nehezítése vagy hátráltatása nélkül kérhetnek magyarázatot arra, hogy a leendő banki ügyfél miért pont az adott országban kívánja megnyitni a számlát.
Az új szabályok életbe lépéséhez azokat a tagállamoknak hivatalosan jóvá kell hagyni, majd két év alatt át kell ültetni a nemzeti jogrendjükbe.
Elfogadták azokat a jogszabályokat is, amelyek egyrészt közös szabályokat teremtenek a bajba került bankok szanálásához, lefektetik az egységes bankszanálási mechanizmus és az ahhoz kapcsolódó mintegy 55 milliárd eurós alap felállítását, másrészt rendelkeznek arról, hogy a tagállamok mind kötelesek betétgarancia-alapot létrehozni.
Az új jogszabályok szervesen kapcsolódnak a már létrehozott bankfelügyeleti rendszerhez, és az EP sajtószolgálatának közleménye szerint nagy lépést jelentenek a bankunió irányába.
Az MTI szerint az egységes bankszanálási irányelv gyakorlatilag azt fekteti le, hogy a csőd közelébe került bankok talpra állítása vagy szanálása folyamán kinek a pénzét milyen sorrendben lehet felhasználni, azokat veszi előre, akik a bajba jutott bankba pénzt fektettek, a részvényeseket és a pénzintézet hitelezőit, és a sor végére helyezi az adófizetőket, valamint rendelkezik arról, hogy a bankokra kivetett terhekből minden tagállamnak saját bankszanálási alapot kell létrehoznia.