Egyhangú döntés született arról, hogy „tekintettel Horn Gyula elvitathatatlan érdemeire Európa és Németország újraegyesítésében, valamint Magyarország uniós csatlakozásában játszott szerepére”, termet neveznek el a korábbi magyar miniszterelnökről – írja Tabajdi Csaba közleménye nyomán az MTI.

A szocialista EP-képviselő elmondta: „Horn Gyula büszke európai volt. Példátlan bátorsággal kezdte meg 1989-ben a vasfüggöny lebontását, és a keletnémet állampolgárok előtti határ megnyitásával kiütötte az első követ a berlini falból. Hagyatékát ezentúl nemcsak a magyar emberek, de az Európai Parlament is őrzi.”

A hidegvágós ember

A terem elnevezését Tabajdi Csaba és Udo Bullman, a német szociáldemokraták brüsszeli vezetője kezdeményezte. Először múlt héten röppent fel a hír, hogy termet nevezhetnek el Hornról, amikor Surján László, az EP magyar kereszténydemokrata alelnöke levélben fordult a testület tagjaihoz a döntés ellen tiltakozva. Azt írta: Horn Gyula megítélése megosztja a magyar társadalmat, a korábban betöltött szerepe, illetve az 1956 utáni tevékenysége miatt.

Horn Németországban máig ismert magyarnak számít: 70. születésnapjára a Frankfurter Allgemeine Zeitung „A hidegvágós ember” címmel közölt róla portrét, kiemelve a vasfüggöny átvágásában játszott szerepét. Itthon megosztja a közvéleményt: Germuska Pál történész szerint „nem egyszerűen a 15 ezer karhatalmista egyike, hanem a forradalom leverésében és a megtorlás megindításában kulcsszerepet játszó élcsapat kitüntetéssel elismert ifjú tagja volt”.

A megítélése körüli vitákat mi sem példázza jobban, mint hogy öt év eltéréssel Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is ki szerette volna tüntetni, de Mádl Ferenc, majd Sólyom László egyaránt megtorpedózta ezt. A temetésén Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke és Hans-Dietrich Genscher egykori német alkancellár és külügyminiszter is beszédet mondott.