Az ideiglenesen külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók több védelmet kapnak a Parlament és a Tanács között már leegyeztetett szabályok értelmében, melyekről szerdán döntött a ház. A parlamenti tárgyalók egyértelműsítették a vállalatokra vonatkozó szabályokat, hogy egyértelmű legyen, hogy mikor van szó igazi kiküldetésről, és mikor a törvény megkerülése a cél. Az építőipari fő- és alvállalkozók közösen tartoznak felelősséggel a munkavállalói jogok tiszteletben tartásáért.
„A jogszabály egyensúlyba hozza a szolgáltatás nyújtásához való jogot a kiküldött munkaerő védelmével. Nagyobb lesz a jogbiztonság és javul az Unióban kiküldetésben dolgozók már egymilliós táborának a helyzeteˮ - mondta a témáért felelős lengyel néppárti képviselő, Danuta Jazlowiecka.
A döntés a visszaélések elkerülése céljából javítani kívánja az 1996-ban irányelvben lefektetett, az ideiglenesen külföldre küldött munkavállalók munkakörülményeiről szóló szabályok betartását.
A szabályok egy sor kritériumot felsorolnak, amelyek segítségével a tagállamok felmérhetik, hogy valós kiküldetésről van-e szó, vagy egy törvénysértési kísérletről. Ez utóbbi gyakorlatra jellemző például, hogy a munkavállalót egy olcsóbb társadalombiztosítással rendelkező tagállamban létrehozott fiktív cég küldi kiküldetésbe.
Alvállalkozói láncolatok esetén a fővállalkozó és az alvállalkozók közösen viseli a felelősséget a kiküldetésben dolgozó munkavállaló bérének ki nem fizetéséért. Az építőiparban az irányelv ezen rendelkezése kötelező érvényű, de a tagállamok bármelyik ágazatban szigorúbb intézkedéseket is bevezethetnek. Az irányelv a vállalatok és a kiküldött munkaerő információhoz jutását is segíti.
A Parlament módosítóinak köszönhetően a tájékoztatást érthető megfogalmazásban, ingyenesen és a fogadó ország munkaerőpiacán jelentkező igénynek megfelelő nyelveken kell elérhetővé tenni egyetlen weboldalon. A jogszabályt még hivatalosan jóvá kell hagynia a Tanácsnak.