Hétfő este vitáztak először nyilvánosan az Európai Bizottság elnökjelöltjei. A négy nagy európai pártcsalád – a konzervatívok, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek – vezetői Maastrichtban monsták el, hogy milyen Európát szeretnének, ha az ők vezetnék a kontinens egyik legnagyobb hatalmú szervezetét. A Euronews összeurópai tévécsatorna szerint történelmi jelentőségű volt a vita, több nyelven, köztük magyar szinkrontolmácsolással közvetítette a vitát.
A néppárti Jean-Claude Juncker Európa gondjainak gyakorlatias megoldását, a szocialista Martin Schulz pedig az uniós intézményekbe vetett bizalom helyreállítását ígérte, míg a liberális Guy Verhofstadt az EU-integráció erősítését, a zöldpárti Ska Keller pedig az újszerű megoldásokra való nyitottságot szorgalmazta az európai parlamenti (EP-) választási kampány keretében az európai pártcsaládok csúcsjelöltjeinek hétfő esti maastrichti vitájában, amelyet az Euronews tévécsatorna közvetített, írja az MTI.
Az első téma a gazdaság helyzetének kezelése volt, Ska Keller több pénzt költene az oktatásra, Verhofstadt pedig olyan megoldást szeretne, amitől nem nő az államadósság.
Egy lány például azt kérdezte, hogy a jelöltek mit tudnának tenni azért, hogy minőségi munkája legyen az európai fiataloknak. Schultz szerint a legfontosabb, hogy a cégek ne élhessenek vissza a gyakornoki helyekkel, ahol több hónapon keresztül ingyen dolgoztathatják a frissen végzett egyetemistákat, és amint fizetni kellene nekik, kirúgják őket. A jelölt javítaná a cégek helyzetét a hitelekhez való hozzáférésben.
Verhofstadt megváltoztatná a jelenlegi hozzáállást, és nem új hitelekből, hanem a fiatalok bevonásából teremtene növekedést. Szerinte a „több Európa”, tehát a tagállamok közti szorosabb együttműködés teremtene nagyobb növekedést. Ska Keller, zöldpárti jelölt hosszan beszélt arról, hogy milyen fontos az oktatás.
Jean-Claude Juncker az eurócsoport volt elnöke európai minimálbért szeretne, valamint a digitális piac fellendítésében látja a válságból való kilábalás lehetőségét. Ska és Juncker egyetértett abban, hogy a kontinens adózási rendszereit össze kell hangolni, Ska kiemelte azt is, hogy az adóparadicsomokat meg kell szűntetni.
Az euroszkeptikus pártoknak nincs megoldási javaslata, csak bűnbakjaik vannak.
Ezt Schultz mondta, és a többi jelölt is egyetértett azzal, hogy az euroszkeptikus pártok nem kínálnak valódi megoldást Európa problémáira. A zöldpárti és a liberális jelölt is beszólt a néppártnak, hogy a tagjai között Európa-ellenesek és homofóbok is vannak, Juncker azt válaszolta, hogy ő tartja magát az unió alapelveihez.
Az ukrán válságról Juncker azt mondta, hogy nem szabad hagyni, hogy a vita háborúba torkolljon. „Két hete provokálja a háborút Oroszország, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ezt elkerüljük.”
A lehetséges ukrán EU-tagságról azt mondta, hogy előbb meg kell erősödnie a demokráciának az országban, és az EU belső problémáit is meg kell oldani. Schultz egyértelműbben válaszolt: Ukrajna öt éven belül biztosan nem lesz EU-tag. Verhofstadt szerint túl sokat várt az EU a szankciók bevezetésével, Ska pedig mindenképpen szeretné elkerülni a fegyveres megoldást. Ezt egyébként Juncker is kiejelentette.
Szó volt még a kontinens energiabiztonságáról, az európai intézményekkel szembeni bizalomhiány lehetséges megoldásairól és a gazdasági menekültek kezeléséről. Ska ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az EU sokkal többet tehetne a menekültekért.
A vita azért fontos, mert a május végi EP-választások eredményét – most első ízben – figyelembe kell venniük az EU-országok vezetőinek, amikor javaslatot tesznek majd az Európai Parlamentnek arra, hogy ki legyen az elkövetkező öt évre az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke. A testület vezetőjét az EP-nek kell megválasztania.