A Tárki májusi pártpreferencia-vizsgálata szerint a hétvégén esedékes európai parlamenti választás előtt a Fidesz-KDNP jelentős előnnyel vezet a mögötte lényegében fej-fej mellett álló MSZP és Jobbik előtt. A többi kisebb parlamenti párt pedig épp annak határán áll, hogy tud-e egy képviselőt küldeni Brüsszelbe vagy sem.
A Tárki közleménye szerint a május elején készült adatfelvétel alapján a kormánypártok fölénye egyértelmű, hiszen a választók több mint fele szavazna a Fidesz-KDNP-re, míg az MSZP és a Jobbik vetélkedése a második helyért jelenleg leginkább döntetlennek tűnik.
Az európai választáson a teljes népesség 38 százaléka a Fidesz-KDNP-re, 11 százaléka a Jobbikra, 10 százaléka az MSZP-re, 3-3 százaléka az LMP-re és a Demokratikus Koalícióra, 2 százaléka pedig az Együtt-PM-re szavazna.
Az európai választást a magyar szavazópolgárok 67 százaléka tartja fontosnak, de csak 42 százalékuk ígéri biztosra részvételét, további 24 százalékuk pedig csak valószínűnek tartja, hogy elmegy szavazni vasárnap. A Tárki becslése szerint a május 25-i választás tényleges részvételi aránya a részvételüket biztosra ígérők arányához lesz közelebb, de azt valószínűleg nem éri el.
Az európai választás most vasárnap lesz, ehhez igazodik kérdezési módszer is, azaz a szavazási szituációt szimuláló módon a valódi szavazólaphoz hasonló papíron, és azt borítékba téve titkosan „szavazhattak” a válaszadók.
A szavazópolgárok közel harmada, 31 százaléka nem szavazna, nem mondja meg, melyik pártot választaná, vagy egyik jelöltet állító pártra se voksolna vasárnap. A pártválasztókon belül a Fidesz a szavazatok 55 százalékára, a Jobbik 16 százalékára, az MSZP 15 százalékára, az LMP és a DK 4-4 százalékára, az Együtt-PM pedig 3 százalékára számíthat.
A biztos szavazó pártválasztók között a kormánypártok aránya még kicsit nő is, 57 százalék, míg az MSZP megelőzi a Jobbikot, hiszen a szocialisták 17 százalékával szemben a Jobbik 14 százalékot kapna. A kis pártok a biztos szavazók körében az 5 százalékos küszöb körül állnak: a DK 5 százalékot, az LMP 4 százalékot, az Együtt-PM pedig 3 százalékot kapna. A Tárki becslése szerint a tényleges eredmény várhatóan a pártválasztók körében mért eredményekhez áll majd közel.