Öt magyarországi párt szerzett európai parlamenti mandátumot a most véget ért választáson az Index mandátumbecslése szerint. A negatív részvételi rekordot hozó szavazáson – cikkünk megjelenésekor végleges adatok még nincsenek, de arra lehet számítani, hogy 30 százalék alatt lesz a részvétel – becslésünk szerint fölényes győzelmet aratott, a 21-ből 12 képviselői helyet szerzett a Fidesz-KDNP.
A kormányzó jobboldali pártszövetség, ha kissé rontott is, lényegében megismételte ezzel az öt évvel ezelőtti eredményét. Becslésünk szerint most 53-55 százalékos eredményt ért el, míg négy éve 56,36 százaléka volt (akkor a mostaninál eggyel több, 22 magyar EP-helyből kettővel több, 14 mandátumuk lett).
Ez az eredmény azért nagy siker a Fidesznek, mert 2009-ben a gazdasági válság legmélyén voltunk – abban az évben több mint 6 százalékos volt a gazdaság visszaesése, százezres nagyságrendben nőtt a munkanélküliség egy év alatt, és elszálltak a devizaárfolyamok, millióknak megnehezítve a hiteltörlesztést –, amikor ellenzékben értek el nagy sikert. Most viszont négy év kormányzás után vannak, és jelentősen javították eredményüket a másfél hónappal ezelőtti parlamenti választáshoz képest (akkor 45 százalékon végeztek).
Noha több közvélemény-kutató is azt mérte a választások előtt, hogy a Jobbik népszerűbb párt az MSZP-nél, becslésünk szerint a választáson a szocialisták értek el jobb eredményt: úgy számolunk, hogy a szavazatok 17-17,5 százalékát szerezték meg, míg a Jobbik 15-15,5 százalékon zárt. Ez nem nagy különbség, azonban épp elég volt ahhoz, hogy legyen köztük egymandátumnyi különbség. Becslésünk szerint az MSZP 4 mandátumot szerzett, a Jobbiknak pedig 3 képviselői helye lesz az Európai Parlamentben (2009-ben szintén 4 és 3 mandátumot szereztek, akkor kicsivel nagyobb volt köztük a szavazatkülönbség: a szocialisták 17,4 százalékon végeztek, a Jobbikra a 14,8 százaléknyian szavaztak).
A legnehezebb, mint minden esetben, a kis, 5 százalék körüli pártok eredményének megbecsülése volt; különösen annak fényében, hogy a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM pártszövetség önállóan még nem mérette meg magát választáson. A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a két pártnak csak az egyike tudott 5 százalék fölé kerülni, kissé valószínűtlenebb, de még szintén előfordulhat, hogy mindketten 5 százalék alatt maradtak – ebben az esetben vagy a Fidesz, vagy a Jobbik szerzett eggyel több képviselői helyet –, és igen kicsi az esélye annak, hogy mindketten 5 százalék fölötti eredményt értek el (ha mégis, akkor valószínűleg a Fidesz-képviselők száma lesz 12 helyett 11). Becslésünkben azzal számoltunk, hogy a DK kissé 5 százalék alatt teljesített, míg az Együtt-PM-nek, ha csak határon is, de összejöhet a parlamentbe jutás.
A parlamenti választáson kevéssel 5 százalék fölötti eredményt elérő LMP-nek viszont most kevésbé kell izgulnia: becsléseink szerint kis mértékben még javította is akkor 5,3 százalékos eredményét, és 5,5-5,6 százalék körüli szavazataránnyal szerezte meg a párt első EP-mandátumát.
A mostani mandátumbecslést több tényező könnyítette, több viszont nehezítette az április 6-i parlamenti választásról készített – mint utólag kiderült, egészen pontos, a Fidesznek éppen kétharmadot jelentő 133 helyet és az LMP bejutását is eltaláló – becslésünkhöz képest. Néhány pontban felsoroljuk ezeket, illetve azokat a szempontokat, amiket figyelembe véve készült a becslés.