A magyarországi részvételi adatok egész magasnak tűnnek, ha megnézzük a szlovákok 13 százalékát, a csehek 19,5, illetve a lengyelek 22,7 százalékát. Új és euroszkeptikus párt is bejutott az Európai Parlamentbe a régióból. Szlovákiából két magyar szerzett mandátumot, Lengyelországban a kormánypárt győzött, Ausztriában erősödtek a szélsőségesek, a cseh győztes pedig eltűnt.
Ausztria 18 mandátumon osztozik: 45 százalékos részvétel mellett a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) 27,3 százalékot szerzett, 2,7 százalékkal kevesebbet, mint 2009-ben. A második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 24,2 százalékkal, fél százalékkal több szavazatot kaptak, mint öt évvel ezelőtt. 2014-ben ez a két párt kormányozza Ausztriát, kormánykoalícióban.
Az euroszkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 20,5 százalékkal harmadik lett: sokat nyertek, 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el a párt, pedig az FPÖ listavezetője alig másfél hónappal az EP-választás előtt visszalépett, miután azt mondta, hogy az EU-hoz képest a náci Németország szabályok nélküli és liberális volt, az Uniót pedig négerkonglomerátumnak nevezte. Az FPÖ-ből kivált Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) mindössze fél százalékot ért el.
A Zöldek 14 százalékot értek el, több mint négy százalékot erősödtek. A liberális-konzervatív NEOS 8,5 százalékot szerzett, ezzel most először bejutottak Európai Parlamentbe, egy mandátummal. Listájukon egy magyar, Nagy Szabolcs is indult.
Rendkívül alacsony volt a részvétel a 2014-es EP-választásokon a Cseh Köztársaságban: a szavazáson kevesebb mint húsz százalék (19,5) vett részt, ez negatív rekord az országban. 2009-ben még 28,2 százalék ment el szavazni.
Az országnak járó 21 EP-helyet nyolc párt között osztják ki. A választás nagyon szoros volt: az exit poll felméréssel ellentétben végül az ANO 2011 (IGEN 2011) mozgalom 16,13 százalékkal megelőzte a liberális TOP09-et, ami a második helyen végzett, 15,95 százalékkal. A szavazatok 14,17 százalékával a cseh szociáldemokraták (ČSSD) lettek a harmadikok. A negyedikek a kommunisták lettek 10,98 százalékkal. A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) nem lépte át a tíz százalékot (9,95), ötödikek lettek. Mindkét párt 3-3 képviselőt küldhet. Átlépte az ötszázalékos küszöböt Szabad Polgárok Pártja is (5,24 százalék), ez egy mandátumra elég.
A cseh Polgári Demokraták (ODS) a szavazatok 7,67 százalékát szerezték meg, ezzel két mandátumot nyertek. A párt a 2014-es EP választások legnagyobb vesztese, 2009-ben még fölényesen nyerték az EP-választásokat, kilenc mandátummal.
A Cseh Kalóz Párt végül a szavazatok 4,78 százalékát szerezte meg, ezzel majdnem bejutottak. A liberális Zöld párt 3,77 százalékot, az Úsvit (Hajnal) populista mozgalom 3,12 százalékot és a szélsőjobboldali Munkáspárt (DSSS) 0,46 százalékot ért el. Az egyéb pártok összesen 7,78 százalékot értek el.
Lengyelországban 22,7 százalékos részvétel volt, 2009-ben még 25 százalék. Az országnak 51 képviselője lesz az Európai Parlamentben. A választás mindenkinek fontos, hiszen idén önkormányzati, jövőre parlamenti és elnökválasztást tartanak az országban. A kormányon, Donald Tusk által vezetett lévő liberális-konzervatív Polgári Platform (Platforma Obywatelska) nyerte az EP-választásokat 32,8 százalékos eredménnyel (19 mandátum) a jobboldali Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość - PiS) pártja előtt, amely mindössze egy százalékkal maradt el a jelenlegi kormányzó párttól (31,8 százalék), ez szintén 19 mandátumot jelent.
Harmadik helyen a lengyel ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) végzett a szavazatok 9,6 százalékával, ez öt mandátumot jelent. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a negyedik helyre volt jó az EU-ellenes friss politikai alakulat, az Új Jobboldali Kongresszus (KNP): 7,2 százalékot szereztek, ami négy mandátum. A párthoz olyan megnyilvánulások köthetőek, mint „az Európai Unió a kommunizmus modern formája”, és hogy „paralimpikonok helyett inkább szép embereket kéne mutatni a tévében”.
Képviselőt küldhet még Brüsszelbe a Lengyel Néppárt (PSL). A centrista agrárpárt 7 százalékos eredményt ért el, négy mandátumot szereztek. A Jobbikkal választási együttműködési megállapodást kötött Nemzeti Mozgalom mindössze 1,5 százaléknyi szavazatot szerzett.
Brutálisan alacsony volt a részvétel Szlovákiában: csupán 13 százalék vett részt EP-választásokon, amelyet a Smer (Irány) nyert meg. A szlovák kormánypárt nem tarthatja meg a jelenlegi öt mandátumát. Fico pártja 24,07 százalékkal végzett az első helyen, és négy képviselőt küldhet az EP-be. A szlovák kereszténydemokraták (KDH) megtartották jelenlegi kétfős európai képviseletüket, a pártot a választók 13,21 százaléka támogatta. Két mandátumot szerzett az egykori jobboldali kormánypárt (SDKÚ) és az Egyszerű Emberek (OľaNO) pártja.
A szlovákiai magyarokat képviselő Híd-Most és a Magyar Közösség Pártja (MKP) egyaránt egy-egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. A vegyes párt 5,83 százalékot, a parlamenten kívüli alakulat 6,53 százalékot szerzett. Hasonló létszámban képviselik magukat Európa fővárosában a 6,66 százalékos eredménnyel záró szlovák liberálisok és a Nova is. Némi meglepetésre a hagyományosan jobboldali bástyának tekinthető Pozsony megyében ezúttal 19 százalékkal a baloldali Smer diadalmaskodott, míg az SDKÚ a szavazatok 15,5 százalékával csak a második helyen végzett.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem tudta átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, így nem szerzett mandátumot EP-ben. Az elemzők szerint ez akár euroszkeptikus pártok közös EP-frakciója. A frakcióalakításhoz legalább hét uniós tagállamból legalább 25 EP-képviselőre van szükség.
Egyes előzetes esélylatolgatások szerint hat párt – a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, a holland Szabadságpárt, a belga Flamand Érdek, az olasz Északi Liga, és a svéd Demokrata Párt – az SNS-szel hajlandó lenne közös frakciót alakítani, de ezt a tervet meghiúsítja, ha a szlovák nacionalisták pártja nem kerül be hetedikként az EP-be.