Az Európai Bizottság is elítélte a miskolci önkormányzat "számozott utcák"-nak nevezett diszkriminatív gyakorlatát - írja az MTI. Niedermüller Péter DK-s európai parlamenti képviselő írásbeli kérdésére Vera Jourová igazságügyi biztos azt válaszolta:

az intézkedések sem az uniós romastratégiák keretrendszerével, sem a kormány által a magyar romastratégiában vállalt intézkedésekkel nincsenek összhangban.

A biztos arról még nem nyilatkozott egyértelműen, vajon a miskolci jogszabály és az ezen alapuló gyakorlat összhangban áll-e a faji alapon történő megkülönböztetést tiltó uniós jogszabállyal, mivel ezügyben még vizsgálódnak.

Niedermüller még márciusban fordult a cseh biztoshoz, mivel Miskolc vezetése a városrész felszámolásáról határozott, ám az önkormányzat az ott élőknek nem kínált fel másik lakást, vagy lakhatást biztosító kompenzációt, és csak akkor kaphattak pénzt, ha elköltöznek a településről. Polgárjogi vezetőkre hivatkozva a Demokratikus Koalíció alelnöke azt írta: az intézkedés valódi célja a romák kitelepítése.

Válaszában az uniós biztos azt is hangsúlyozza, hogy a roma integrációs stratégián belül a tagállamoknak a lakhatás kérdését a társadalmi befogadásra és a szegregáció megszüntetésére vonatkozó integrált megközelítés részeként kell kezelniük, a lakáscélú intézkedéseknek pedig meg kellene szüntetniük a romák társadalmi kirekesztése fokozódásának aránytalan kockázatát.

Ahogy arról beszámoltunk, Székely László ombudsman egy átfogó jelentés alapján követelte Miskolcon a 90 százalékban romák által lakott területeken, megfélemlítő jelleggel végrehajtott razziákat, illetve a kilakoltatásokat és a szegregált emberek városból való kiszorítását. Kriza Ákos polgármester azonban fütyült az ombudsmani jelentésre, és csak értetlenkedett , miért kellene megszüntetni az ellenőrzéseket.