A kerítéssel nem lehet a menekültügyet megoldani, mondta az Európai Parlament elnöke, aki Szerbia európai integrációjáról és Koszovóval való viszonyáról, valamint a Szerbiába érkező menekültáradatról is tárgyalt szerdán Belgrádban.
Az MTI szerint a tiszteletére összehívott parlamenti ülésen Martin Schulz a kerítésről tett megjegyzései mellett biztosította a képviselőket arról, hogy támogatja Szerbia európai uniós integrációját, hozzátéve, hogy „Szerbia kulcsszerepet játszat a nyugat-balkáni térség stabilitásának megtartásában”.
Szerbia Oroszország-politikájára utalva Schulz arról is beszélt, hogy Belgrádnak és Brüsszelnek külpolitikai szempontból "ugyanarra kell húznia". Szerinte a jelenlegi geopolitikai kihívások – a közel-keleti és az ukrajnai helyzet, valamint az Iszlám Állam fellépései – miatt szorosabb együttműködésre, egységre van szükség.
Martin Schulz kitért a Szerbiát és Európát sújtó menekültáradatra is. Szerinte nem elfogadható, hogy Magyarország erre a problémára úgy reagált, hogy a határán 175 kilométer hosszan kerítést akar emelni, mert ez ellentétben áll az európai szellemiséggel.
Ezt a problémát nem lehet így megoldani.
– mondta, majd rámutatott, hogy az európai szellemiséggel az egymásnak nyújtott segítség áll összhangban. Az EP elnöke szerint a menekültáradatot csak koordinált, közös, térségbeli fellépéssel lehet kezelni, és az Európai Unió kész arra, hogy szorosan együttműködjön Szerbiával ebben a kérdésben.
A Demokratikus Koalíció az Európai Bizottsághoz fordul a déli határon épülő kerítésre tervezett „sérülést okozó pengék” miatt – közölte szerdán a párt ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba. A párt szerint a kerítés tetején és alján kifeszített NATO-drót komoly sérülések okozására képes. Molnár kiemelte: ilyen akadály az osztrák-magyar határon sem volt. Részletek cikkünkben.
Ugyanerről a témáról Aleksandar Vučić szerb kormányfővel is tárgyalt Schulz, és közös sajtótájékoztatójukon is bírálta a magyar határzárat.
Újabb falak emelése Európában nem jelent megoldást, és az Európai Parlament nem támogatja a magyar kormány döntését.
- fogalmazott, majd úgy folytatta: reméli, hogy Belgrád és Budapest párbeszédével, valamint az EU közreműködésével olyan megoldást lehet találni erre a kérdésre, amely nem okoz újabb megosztottságot.
Szerbia európai integrációjával kapcsolatban az EP elnöke támogatásáról biztosította a szerb kormányfőt is. Aleksandar Vučić reményét fejezte ki, hogy Brüsszel és Belgrád már októberben megnyithatja az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetét. Ehhez azonban elengedhetetlen a Pristinával való tárgyalások folytatása, illetve a kapcsolat rendezése - mutatott rá.
Martin Schulz ehhez hozzátette: a fejezetek megnyitásának valóban egyik nagyon fontos feltétele a Pristinával való megállapodás, de sok más tényezőtől is függ az európai integrációs folyamat folytatása. Az EP elnöke óvatosabban fogalmazott, mint a szerb kormányfő, és azt mondta: várhatóan még az év vége előtt megnyitják az első csatlakozási fejezetet. Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai formálisan már tavaly januárban megkezdődtek, a felek azonban mindeddig egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg.