Az Európai Parlament modernizálná a választási szabályokat: netes szavazást, európai pártokat, európai csúcsjelölteket akarnak.
Az Európai Parlament (EP) megelégelte, hogy minden EU-s ország máshogy bonyolítja le az EP-választást. Rendbe szednék a nemzeti szabályozásokat, csúcsjelöltek köré szerveznék a kampányt, és az online voksolást is szeretnék elterjeszteni a tollal ikszelgetés mellett – ezek a fő elemei egy szerdán megszavazott javaslatuknak, melyről a tagállami miniszterek később döntenek.
„A fiatalokat ösztönözni kell az európai választásokon való részvételre. Az internetgeneráció a városházára vagy egy iskolai szavazóhelyiségbe nem megy el szavazni, ehelyett inkább egy kattintással a neten választana” – mondta a téma egyik felelőse, a német szocialista Jo Leinen képviselő.
Az online szavazás a külföldön élők dolgát is megkönnyítené. A szabály szerint minden külföldön élő európai polgárnak az Unió területén bárhol le kell tudnia adni a szavazatát az európai parlamenti választásokon.
Ezzel szemben a jelenlegi helyzet az, hogy a csehek, az írek, a máltaiak és szlovákok saját jelöltjeikre csak otthon szavazhatnak, még levélben sem küldhetik el a voksukat. Magyar jelöltekre külföldről a külképviseleteken lehet voksolni – a tavalyi EP-választáson az EUrologus a brüsszeli magyar nagykövetségen dobta be a szavazólapját az urnába.
„Az európai parlamenti választások túlságosan nemzeti választások maradtak” – mondta egy október végi vita során a témáért felelős lengyel néppárti képviselő, Danuta Hübner.
Az EP-választásnak nincsenek jól ismert európai arcai, mi sem európai, hanem magyar pártokra szavazunk, jórészt magyar belpolitikai ügyek és a pártok itthoni kampánya alapján döntünk.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha az Európai Bizottság elnöke – aki körülbelül az EU „miniszterelnöke” – azokból a jelöltekből kerülne ki, akiket az európai pártok hivatalosan jelölnek erre a posztra. A jelölteknek egyúttal az európai parlamenti választásokon is indulniuk kellene, és ők lennének a kampány fő arcai.
Az európai választásokon használt szavazólapokon ugyanolyan módon kell feltüntetni az európai politikai pártok logóját és nevét, mint a velük szövetségben álló hazai pártokét, kérik a képviselők. A nemzeti pártok választási kampányanyagain is egyértelművé kell tenni, hogy az adott párt melyik európai pártcsaládhoz tartozik.
A mostani szabályozás a tagállamokra hagyja, hogy milyen rendszerben bonyolítják a voksolást. Ennek az az eredménye, hogy az eseményt nem mindenütt ugyanaznap tartják, más a jelöltség alsó korhatára, nem ugyanaz a bejutási küszöb. Van, ahol zárt listákat kapunk, mint Magyarországon, de van, ahol a szavazók válogathatnak a jelöltek között a listán.
A nagyobb uniós tagállamok számára a Parlament 3-5 százalék közötti kötelező választási küszöb előírását javasolja, így Spanyolországnak és Németországnak is be kellene vezetnie a választási küszöböt. Németországban tavaly februárban minősítette másodszor is alaptörvénybe ütközőnek a bejutási küszöböt az alkotmánybíróság, ezután teljesen eltörölték azt.
Mielőtt bármilyen változtatás életbe léphetne a választási rendszerben, a tagállami kormányokat összefogó Tanácsban mindenkinek egyet kell értenie vele, és a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk.