A régóta kerülgetett vízumkérdésen csattanhat össze az EU az Egyesült Államok új vezetésével.
Egy rakás kihívás elé állíthatja az Európai Uniót, hogy Donald Trump lett az új amerikai elnök. Az első ütközés egy régóta húzódó, kevésbé alig ismert konfliktus miatt jöhet. Az EU azt szeretné kihajtani az Egyesült Államokból, hogy minden uniós országnak adjon vízummentességet.
Az EU 2013-ban bevezette, hogy ha valahonnan vízummentesen léphetnek be az unióba három hónapnál rövidebb időre, akkor a másik irányba is töröljék el a vízumkötelezettséget minden uniós tagállammal szemben. Két évet hagytak az átállásra a hivatalos felszólítás után, és ha addigra sem engednek, elvileg fel kell függeszteni a vízummentességet az EU-ba.
Az elképzelés papíron jól néz ki: a tagállamok vállt vállnak vetve, egységesen lépnek fel azokért, akiknek nem adták meg ugyanazokat a jogokat, mint a többieknek. Ennek nem csak elvi következményei lennének. A 2003-as iraki háború előtt például azzal az ígérettel hitegette Washington a csatlakozni készülő országokat, hogy ha támogatják Szaddám Huszein elűzését, gyorsabban juthatnak vízumhoz.
A francia-német tengellyel szemben Magyarország is beállt az Iszlám Államnak és az Irán-barát síita kormánynak megágyazó hadművelet mellé, csak hogy a kormány az évekkel később Budapestre látogató George W. Bushnál reklamáljon, amiért egy papírlapnyival nem jutottunk emiatt közelebb a vízumok eltörléséhez. Az elnök azzal védekezett, hogy nem ő dönt, hanem a kongresszus hoz feltételeket, például minimumot szab a visszautasított vízumok arányára, és ezeket a jelentkezőknek teljesíteni kell.
Ugyan azóta Magyarországról már nem kell vízum az USA-ba, de például Lengyelországról még igen. Pedig ők is bevonultak Irakba az amerikaiak oldalán. Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia szintén arra vár, hogy végre megkapja a mentességet. 2014-ben az EU ki is adta a figyelmeztetést, de az Egyesült Államok nem engedett, ezért
Ha ez tényleg megtörténne, búcsút inthetnénk az amerikai turisták egy részének, és a lépés a külpolitikától az üzleti kapcsolatokig sok kárt okozhatna, ráadásul bosszúból az USA is visszaállíthatná a kötelezettséget. Az Európai Bizottság arra jutott, hogy a vízummentesség felfüggesztésének „jelentős negatív hatása lenne az EU-ra anélkül, hogy elhozná a kölcsönös vízummentességet minden EU-állampolgárnak”.
Az Európai Bizottság nem vállalta be, hogy visszavezeti a vízumot, inkább átdobta a labdát az uniós minisztereknek és az Európai Parlamentnek, azzal a felszólítással, hogy mégiscsak ők a jogalkotók. Júniusra ki kellene találniuk, mi legyen.
A tagállamok álláspontját elég röviden össze lehet foglalni:
A Bizottság semmilyen választ nem kapott tőlük. Az EUobserver szerint a bolgárok és a románok kardoskodtak a szabály alkalmazása mellett, de ketten a szükséges többség közelében sincsenek. Magyarul a többiek nagy ívben letojták őket.
Az Európai Parlament jogi bizottságának elnöke júniusban kérte, hogy a Bizottság igenis hozza meg a szükséges jogszabályt, és egy decemberi vitán a képviselők többsége is a keménykedés mellett volt, mert ez szerintük ez elvi kérdés. „Nincs magyarázat a lengyel és más európai országok állampolgárainak kizárására” – háborgott a vita előtt a lengyel Kazimierz Ujazdowski.
A helyzet azért külön vicces, mert az EU közben Törökországnak beígérte, hogy vízummentességet ad, de nem hajlandó erre, mert ehhez még Ankarának teljesítenie kellene az általános uniós feltételeket.
Csakhogy ez nem igaz: az öt ország még decemberben sem teljesítette a feltételeket, mert túl magas az onnan beadott, de visszautasított vízumkérelmek aránya.
Egy hasonló helyzetből szerencsésen kivágta magát az EU. Kanada Bulgáriával és Romániával szívózott, de a tagállamok összefogtak, és egységes fellépéssel a két ország megzsarolt mindenkit: ha nem oldják fel a vízumkényszert, nem írják alá az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt. Így végül 2017 végére megkapják a mentességet.
Ebből aligha lesz minta az Egyesült Államokkal szemben, már csak azért sem, mert Donald Trump megválasztásával valószínűleg lőttek az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásainak. Ha vele és a többségbe került republikánusokkal számítani lehet valamire vízumügyben, az az engedékenység helyett inkább további szigorítás. Az Európai Parlament asztalra csapós hozzáállása is csúnyán visszaüthet a keménykedő, amerikai érdekek mindenek fölé helyezését hirdető elnöknél.
„Továbbra is kiemelt helyen tartjuk a napirenden az ügyet az Egyesült Államok új kormányával” - hirdette meg a tervet Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos. A Bizottság egy magas rangú tisztviselőkkel szervezett kétoldalú találkozón próbálna valamit kezdeni a helyzettel 2017 első felében. Egy jelentést is kiadnak júniusig.
A jogszabály 2014-es életbe lépése óta volt egy olyan ország, amellyel sikerült lezárni egy hosszú ideje húzódó ügyet:
Ha azt sem tudná, melyik kontinensen keresse egy térképen, segítünk: a 400 ezer fős szultánság Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetének északi részén található. Ide a szabály bevezetése óta már a horvátok is vízum nélkül mehetnek legfeljebb három hónapra, így a Bizottság júliusban elégedetten vehette tudomásul, hogy velük szemben megvalósult a teljes vízummentesség.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!