Mario Draghi egy újabb gazdasági válság magjainak elvetését látja abban, hogy az USA elnöke lazítana a krízis miatt elfogadott szigorú szabályokon.
A túl magas infláció nem jó, mert pénzromlást jelent, azaz egyre kevesebbet ér a pénzünk, egyre kevesebb dolgot tudunk vele venni. Csakhogy a túl alacsony infláció is veszélyes lehet, főleg, ha negatívba csap át (defláció). Ilyenkor az emberek elkezdenek ülni a pénzükön, hiszen idővel egyre többet ér, emiatt viszont nincs fogyasztás, ami hajtsa a gazdaságot, és ebből a „deflációs spirálból” nehéz kitörni.
Az EKB különböző intézkedésekkel próbálta megtörni az euróövezet több országában kialakult deflációt. Mostanra az infláció két százalék közelébe ugrott, ami az EKB célja.
Az euróövezeti országokban megugró infláció ellenére az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett, mert a mutató nagyrészt az olaj drágulása miatt és csak átmenetileg emelkedett. Ezt Mario Draghi, a pénzintézet vezetője jelentette ki az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának meghallgatásán.
Az EKB-nak nem kell reagálnia az infláció rövidtávú emelkedésére, csak a tartósabbnak bizonyuló változásokra - közölte Draghi, aki szerint az árnyomás az energia és az élelmiszer árát leszámítva továbbra is rendkívül alacsony.
Mario Draghi további gazdaságösztönző intézkedéseket lát szükségesnek, ezért az eurót használó országokban tapasztalható fejlemények dacára folytatódni fog az EKB kötvényvásárlási programja. Ez hatékonynak bizonyult, ezért azt terveik szerint március után meghosszabbítják decemberig vagy még tovább.
A pénzintézet vezetője szerint fellendülőben az európai gazdaság, amit szerinte jól mutat a bruttó hazai termék (GDP) növekedése és a 2009 májusa óta mért legalacsonyabb munkanélküliség.
Decemberben és januárban növekvő infláció tovább szította a vitát az Európai Központi Bank rendkívül laza monetáris politikájának lezárásáról, a kötvényvásárlási program kivezetésének gyorsításáról. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy hétvégi interjúban arról beszélt, hogy az EKB monetáris politikája "túl laza Németországnak".
Miközben Berlin szidta az EKB-t, Peter Navarro, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi főtanácsadója múlt héten azon akadt ki, hogy Németország szerinte a "durván alulértékelt" euróval kizsákmányolja főbb kereskedelmi partnereit, köztük az Európai Unió más országait és az Egyesült Államokat.
"Nem vagyunk árfolyam-manipulátorok" - mondta Draghi, hozzátéve, hogy az euróövezet közös jegybankja utoljára 2011-ben avatkozott be a devizapiaci árfolyamokba.
Az ülésen a képviselők közül többen aggodalmuknak adtak hangot az Egyesült Államokban tervezett protekcionista gazdaságpolitikai intézkedései miatt és azért, mert Donald Trump pénteken rendeletet adott ki a szigorú banki szabályozások lehetséges enyhítéséről.
"Aggodalommal tekintünk a lehetséges protekcionista intézkedésekre, minthogy az Európai Unió a szabadkereskedelemre épül, de ki kell várnunk a végét" - vélekedett Draghi. Szerinte veszélyes lehet a bankszektorra vonatkozó szabályok amerikai enyhítése, az ugyanis "elvetheti a magjait" egy újabb pénzügyi válságnak és felboríthatja a "lassú, de biztos gazdasági fellendülést lehetővé tevő relatív stabilitást".
(MTI)