Index Vakbarát Hírportál

Újabb romániai magyar jelképet minősítettek reklámnak

2017. február 7., kedd 08:33

Reklámzászlónak találta hétfői ítéletében a Partium zászlaját a Bihar megyei törvényszék.

Mi az a Partium?

Sokan Erdélynek hívnak minden területet, ami az első világháború után a Magyar Királyságtól Romániához került, de ez téves. Valójában Erdély szűkebb terület.

A Partium ma gyakorlatilag egy magyar határ menti romániai sáv. Történelmileg a Magyar Királyságtól az Erdélyi Fejedelemségnek passzolt megyéket értik alatta, amik hol ide, hol oda tartoztak.

A zászló miatt Tőkés László európai parlamenti képviselő pereskedett a nagyváradi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrséggel, amely a reklámtörvény megsértése miatt állított ki szabálysértési jegyzőkönyvet és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el az irodája erkélyére 2015 decemberében kitűzött zászlót. A politikus a jegyzőkönyv semmissé nyilvánítását kérte, de a bíróság mind alapfokon, mind másodfokon megalapozatlannak tartotta, és elutasította a kérését.

Ahogy Tőkés László ügyvédje, Kincses Előd egy január közepén tartott sajtótájékoztatón elmondta, az elsőfokú ítéletben a bíróság szó szerint ismételte meg a székely zászlót reklámzászlóvá minősítő ítéletét. A bíró még azt a fáradságot sem vette, hogy az ítélet szövegében „partiumi zászlóra” változtassa a korábbi ítéletben használt „székely zászló” kifejezést. Így a per ugyan a partiumi zászlóról szólt, de az ítélet a székely zászlóra vonatkozott. A fellebbezésben többek között ezt a bírói gondatlanságot is kifogásolták.

Tőkés László parlamenti irodája közleményben tudatta, hogy - a székely zászló ügyéhez hasonlóan - ezzel is az Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni. Korábban Kincses Előd ügyvéd elmondta, a strasbourgi bírói testület befogadta a székely zászló ügyében korábban benyújtott keresetet.

A Partiumi Autonómiatanács 2015 májusában fogadta el Partium régió jelképeit. Mind a címer, mind a zászló fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz. A jelképek megalkotására egy évvel korábban írtak ki pályázatot az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, amely „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg.

(MTI)

Rovatok