A tagállamok szerepét növelné a módosítás, de így kevésbé sunnyoghatnának a nemzeti kormányok.
Az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy módosítsák az uniós jog végrehajtását szolgáló eljárásrendet. A javaslattal az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot növelnék.
A négy célzott módosításból álló csomag fokozza a tagállamok álláspontjainak átláthatóságát, erőteljesebb politikai iránymutatást tesz lehetővé, és jobb elszámoltathatóságot biztosít a döntéshozatali eljárásban - közölte a testület.
A szó az idétlen EU-szakzsargon egyik gyakran idézett példánya, és már a leírásából is látszik, miért szorul reformra.
Magukat az uniós jogszabályokat általában a tagállami Tanács és az Európai Parlament hozza. A végrehajtásukért elsődlegesen az EU tagországai felelnek, de a Bizottság is kaphat végrehajtási hatáskört ott, ahol egységes feltételekre van szükség.
A komitológia nagy vonalakban arról szól, hogy a Bizottságnak az általa javasolt végrehajtási intézkedésekről előre ki kell kérnie a tagállamok véleményét. Ez többé-kevésbé kötelező a Bizottságra nézve attól függően, hogy a végrehajtásra váró jogszabály értelmében milyen eljárási típust kell alkalmazni.
A tervezettel megváltoztatnák a szavazási szabályokat az úgynevezett komitológiai eljárás utolsó szakaszában, hogy csak az adott jogi aktusnak helyt adó vagy elutasító szavazatokat vegyék figyelembe a tagállamok képviselőiből álló testületekben, amelyeknek az Európai Bizottság benyújtja a végrehajtási intézkedések tervezetét. Így várhatóan csökkenne a tartózkodások, illetve az olyan helyzetek száma, amikor a bizottság kénytelen a tagállamoktól kapott egyértelmű iránymutatás nélkül dönteni.
Lehetővé tennék a tagállami miniszterek bevonását a komitológiai eljárásba, hogy az érzékeny határozatokat a megfelelő politikai szinten lehessen megvitatni.
A bizottság emellett nyilvánosságra hozná a tagállami képviselők szavazatait, ami az átláthatóság növelését hivatott szolgálni.
A javaslat szerint a rendes eljárás során nem sikerül döntésre jutni, a bizottság a tagállamok kormányait képviselő Tanács elé utalhatná a kérdést véleményezésre.
A bizottság közleménye szerint a komitológiai rendszer az esetek többségében jól működik, de az elmúlt években egyes nagy jelentőségű és érzékeny esetekben a tagállamok nem tudták megszerezni a szükséges többséget bizonyos tervezetek támogatásához vagy elvetéséhez. Ilyenkor a bizottság arra kényszerül, hogy a tagállamok egyértelmű politikai támogatása nélkül hozzon döntést. A Politico példának egy tavalyi esetet hozott fel, amikor a vitatott glifoszfátos növényvédőkről nem bírtak megegyezni a kormányok, így a döntés a Bizottságra maradt. A lap szerint a testületben megunták, hogy a miniszterek a Bizottság mögé bújnak és utólag ráhárítják a felelősséget. Egy tavalyi esetet is felidéztek, amikor a dízelbotrány nyomán a Bizottság tesztszigorítási javaslatát felvizezték a tagállamok. A francia környezetvédelmi miniszter az EU-ra próbálta hárítani az ügyet, holott a franciákat képviselő szakértő a komitológiai eljárásban megszavazta a gyengítést.
A komitológiai rendelet módosítását viszont a tagállami Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
(MTI)