Görögország helyzete és pénzügyi válsága az elmúlt hetekben ismét napirendre került az EU-ban. Eltérő a Nemzetközi Valutaaalap (IMF) és az uniós tagállamok véleménye arról, hogy mit kellene tennie a görög kormánynak az ország kivezetéséhez a válságból. A fő kérdés, hogy valóban szükség van-e adósságcsökkentésre, amelyet az IMF javasol.

Görögországnak júliusig van elegendő pénze, hogy fedezze kiadásait, ekkor viszont hétmilliárd eurónyi adósságát kellene visszafizetnie.

A görög állampolgárok azonban már így is egyre inkább érzik a válság negatív hatását a bőrükön. Az Eurostat adatai szerint a munkanélküliségi mutató a 2008-as 8 százalékról 2015-re kis híján 25-re nőtt.

A görögországi helyzetről az Európai Parlament is plenáris vitát tartott, ahol Valdis Dombrovskis is részt vett. Az Európai Bizottság alelnöke felszólalásában emlékeztetette az EP-képviselőket, hogy a görög kormány komoly pénzügyi reformokat és strukturális változásokat hajtott végre a gazdaság minden területén. A bizottsági alelnök ugyanakkor hozzátette, hogy még nem dőlhetnek hátra, rengeteg a teendő ahhoz, hogy megállapodás szülessen a görögök és a hitelezők között.

Manolis Kefalogiannis jobbközép görög képviselő szerint a problémák nagy részéért a mostani görög kormány tehető felelőssé. „Nagyon fontos, hogy az országunk végre maga mögött hagyhassa a válságot és közeledhessen Európa felé. A beruházásokat kell újraindítanunk, erre van szükség.”

A német szocialista Udo Bullmann azt kérdezte Valdis Dombrovskistól: „ha rajta vagyunk a jó úton, akkor miért hallunk olyan hangokat a tagállamok felől, hogy aggódnak, hogy Görögország kiléphet az Unióból?”

„A fiatalok munka nélkül maradtak, a kis- és középvállalkozások működését ellehetetlenítették, és jelentősen csökkentették a nyugdíjakat. A reformok végrehajtása egy óriási temetővé változtatta Görögországot” - mondta a konzervatív-euroszkeptikus görög Notis Marias.

Sylvie Goulard liberális, francia képviselő kritizálta az IMF szerepét a folyamatban és megkérdőjelezte, hogy helye van az euróövezeten belül. „Hosszú évek vitái után még mindig a válság kezelésénél tartunk (...), méghozzá úgy, hogy közben egyre csak gyülekeznek a felhők a fejünk felett.”

A szélsőbaloldali görög Dimitris Papadimoulis szerint „az Eurostat adatai azt mutatják, hogy Görögország teljesítette a kiszabott feltételeket és lassú növekedés látható. Négyszer több a feleslegünk, mint amiről a megállapodás szólt és az IMF jóslatai ellenére 2016-ra kimutatható némi növekedés.”

„Ez az ország felül fog emelkedni a problémáin” - vélte a zöldpárti német Sven Giegold, aki hozzátette, hogy a görögöknél használt politikát a más országok esetében tapasztaltakra alapozták, ami nem biztos, hogy célravezető.

Az EU-ellenes brit William Dartmouth szerint a pénzügyi segítségért cserébe megkövetelt kiigazításokat levezénylő trojka (az Európai Bizottság, az EKB, és az IMF) játszadozik a görög koránnyal és az állampolgárokkal. „A kellemetlen igazság az, hogy Görögország egyáltalán nem képes kifizetni az adósságát.”

Barbara Kappel német populista képviselő osztotta a német pénzügyminiszter véleményét, „amely szerint az IMF-et továbbra is be kell vonni a folyamatba, ez a helyes megközelítés”.

Az IMF és az EU képviselőiből álló delegáció a héten várhatóan Athénba utazik, hogy a helyszínen vizsgálják, hogy átültette-e a görög kormány a gyakorlatba a mentőcsomag feltételeként megszabott reformokat. Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy további pénzügyi segítséget kapjon. Az euróövezet pénzügyminiszterei február 20-án Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a következő lépéseket.