Zavar támadt a centrális erőtérben az uniós határellenőrzések szigorítása miatt. A kormány még a Fidesszel is szembeszáll egy jó brüsszelezésért, most egy olyan javaslatot támad, amelyet a fideszes képviselők is megszavaztak és fél éve elvileg Orbán Viktor is rábólintott.
Ne vegzálják a határokon az uniós polgárokat! – tiltakozik „határozottan” a magyar kormány „Brüsszel újabb bürokratikus és értelmetlen intézkedése ellen, amely a schengeni rendszer szétzúzásával fenyeget”. A kormányzati kommunikációs gőzhenger pénteken Orbán Viktor rádióinterjújával indult, a hétvégén pedig a belbiztonsági főtanácsadó, Bakondi György és Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is szükségét érezte, hogy kikeljen a lépés ellen.
A kormányban az az uniós jogszabálytervezet vágta ki a biztosítékot, amely szerint a schengeni határ átlépésekor
Mindezt függetlenül attól, uniós vagy nem uniós polgárról van szó, az EU-ba utazik vagy onnan tart kifelé.
Elsőre furcsa, hogy miért éppen a külső határok megerősítését állandóan emlegető magyar kormány tiltakozik egy ennyire triviálisnak hangzó terv ellen. Az indok, hogy Orbán Viktor szerint az „agyrém” rendszer miatt 8-10 órás várakozás lehet nyáron a horvát– és a román–magyar határon. Tuzson Bence kifejtette, hogy a legjobb szervezés mellett is fejenként nyolc másodperccel tovább tartana az ellenőrzés mindkét irányba, és többe is kerülhet.
A szabály szerinte Ferihegyen is tumultust okozhat, de az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a reptereken eddig is beolvasták az okmányokat, és elvileg ugyanazokat az adatokat szinte semmivel sem kerül több időbe végigfuttatni több adatbázison. Itt nem kellene azonnal elkezdeni az ellenőrzéseket, fél éves átmenetet lehet kérni az átállásra, ami szükség esetén másfél évvel meghosszabbítható.
A kormányközlemények alapján egyedül Bakondi György említette meg, hogy a javaslatban van egy „homályos utalás” az intézkedés ideiglenes felfüggeszthetőségére. A szöveg nem annyira homályos, feketén-fehéren leírja, hogy
amennyiben a határokon az adatbázisok lekérdezésével történő szisztematikus ellenőrzések végzése aránytalanul lassítja a határforgalom áramlását, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ne végezzék el e szisztematikus ellenőrzéseket,
amihez egy kockázatelemzést kell készíteni.
Bakondi György szerint az intézkedés nem segít visszatartani a terroristákat. Az Európai Parlament közleménye alapján a rendelet a brüsszeli, párizsi és berlini támadások jegyében, a „külföldi harcosok” miatt született. Ők olyan uniós állampolgárok, akik egy terrorszervezet kötelékében külföldön tevékenykedtek (általában az ISIS-szel Szíriában vagy Irakban), esetleg éppen oda tartanak. Az Európai Parlament szerint a Charlie Hebdo támadói Jemenben kaptak képzést, a 2015-ös párizsi merényletek több elkövetője pedig Szíriából tért haza.
A javaslatról – az általános szabályok szerint – nem „Brüsszel”, hanem a tagállami miniszterekből álló Tanács minősített többsége és az Európai Parlament dönt. A két testület tavaly december elején elvben megegyezett, azaz a kormánynak már legalább két hónapja tudnia kell, hogy mire számíthat. Magát az ötletet egyébként a tagállami belügyminiszterek dobták fel 2015 novemberében, ez alapján dolgozta ki a javaslatot az Európai Bizottság.
A Tanács szerint „a megegyezés a pozsonyi nyilatkozat és ütemterv első kézzel fogható eredménye, amelybe a 27 tagállam vezetője [köztük Orbán Viktor] beleegyezett”. A tavaly szeptemberi informális csúcson valóban elfogadtak egy nyilatkozatot és ütemtervet, hangsúlyozva, hogy „az alábbi általános szempontokban mindnyájan egyetértünk.” A dokumentum szerint „el kell fogadni az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy ha bárki átlépi az Unió külső határát, akkor is, ha az uniós tagállam polgáráról van szó, adatait ellenőrizzék az érintett adatbázisok lekérdezésével, melyeket egymással össze kell kapcsolni”.
Az uniós csúcstalálkozókon konszenzussal, vagyis egyhangúlag fogadják el a végkövetkeztetéseket, azaz elvileg Orbán VIktornak is bele kellett egyeznie.
Az Európai Parlament február közepén nagy többséggel megszavazta a tervet. Már csak a Tanácsnak kell rábólintania, de a decemberi előzetes alku miatt gyakorlatilag lefutott ügy. A Tanács értékelése szerint az EP a megegyezésnek megfelelő szöveget fogadott el, így a tagállamokat képviselő testület is jóváhagyhatja. A jogszabályt a hatályba lépése után húsz napon belül alkalmazni kell.
A Votewatch adatai alapján egyébként az EP-ben
„Az adatok válogatás és célzás nélküli gyűjtése csak lassítja a feldolgozást, és nehezíti a terrorelhárítással és bűnüldözéssel foglalkozó szervek munkáját” - fűzte a jogszabály megszavazásához Niedermüller Péter az EP sajtóanyaga szerint.
Bakondi György Szanyi Tibort visszhangozta, aki azzal érvelt, hogy „a tapasztalatok szerint a demonstratív látszat-intézkedések, a lakosság egészére – adott esetben minden uniós és egyéb állampolgár utazóra egyformán – kiterjedő rendszerszerű, automatikus határellenőrzés nem alkalmas a potenciális terroristák kiszűrésére. Eredményt inkább az alapos kockázat-elemzésen, bűnügyi és hírszerzői információgyűjtésen és –cserén alapuló, célzott beavatkozástól várhatunk.”
ahogy a magyarok közül szinte mindenki. A szocialistáknál Szanyi Tibor utólag jegyzőkönyvbe vetette, hogy igen helyett tartózkodni akart. Csak a DK-s Niedermüller Péter, az LMP-s Meszerics Tamás és a párbeszédes Jávor Benedek szavazott nemmel.
A baloldali képviselők meg is kapták a magukét a bevallottan kormánypárti Magyar Időktől.
A lap egy másik terrorellenes jogszabály ellenzését hánytorgatta fel Meszerics Tamásnak és Jávor Benedeknek, de a cikk végén a szigorított határellenőrzések ügyét is hozzácsapta, és emiatt Niedermüller Pétert is kiosztotta. „Sose legyen újabb Bataclan. De tőlük lehet, és
ha lesz, ezt a két alakot- és a többi közel 120 „zöldet”, vagy esetleg a szigorított határellenőrzésre ugyancsak nemet mondó gyurcsányista Niedermüller Pétert kellene elsőnek odavinni, hogy gázoljanak az áldozatok vérében.
Seperjék össze a leszakadt emberi végtagokat, fejeket, azonosítsák a megerőszakoltakat.”