Németh Szilárd egy olyan intézkedés miatt brüsszelezett, amit a Fidesz és a kormány is megszavazott.
Németh Szilárd egészen parádés interjút adott a 168 Órának, ahol csak úgy röpködtek az alternatív tények és összeesküvés-elméletek. A sok bölcsesség között megbújva viszont a rezsibiztos keményen rárontott a magyar kormányra és a Fideszre.
„Mi lesz a szabad mozgással, amikor az új, szisztematikus határellenőrzés lép életbe? Hány órát állnak majd a magyarok igazságtalanul, mondjuk, a horvát vagy román határon?” – kelt ki az intézkedés ellen, „amivel az uniós polgárokat meg igazságtalanul büntetik”.
A kormányban az a javaslat vágta ki a biztosítékot, amely szerint a schengeni határ átlépésekor mindenki adatait végig kell futtatni a közös adatbázisokon, hogy az illető okmányai nem vesztek-e el vagy nem lopták-e el azokat. Mindezt függetlenül attól, uniós vagy nem uniós polgárról van szó, az EU-ba utazik vagy onnan tart kifelé.
A rezsibiztos ugyan „brüsszeliekről” beszélt a bekezdés elején, de valahol eltévedt a saját szavai erdejében, mert ezt az intézkedést maguk a tagországok állam- és kormányfői (köztük a magyar miniszterelnök) kérték egyhangúlag. Igaz, egy hónapja mintha maga Orbán Viktor is elfeledkezett volna erről. A „brüsszeli agyrémet” több kormánytaggal együtt azután állt neki szapulni, hogy a fideszes képviselők is megszavazták az Európai Parlamentben.
Azóta a másik uniós döntéshozó testületben, a tagállami miniszterekből álló Tanácsban is lezavarták a voksolást. Találják ki, igent vagy nemet nyomott-e a magyar kormány képviselője!
A szavazásról két hete megkérdeztük Lázár Jánost is. A Miniszterelnökség vezetője szerint biztosítékokat akartak arra, hogy felfüggeszthető a jogszabály, és csak akkor egyeztek bele, amikor végül ezeket megkapták.
A magyarázattal az az egyik gond, hogy tavaly szeptemberben, amikor az állam- és kormányfők mindenki ellenőrzését kérték, a végkövetkeztetés még egy árva szót sem említett bármiféle felfüggesztési lehetőségről. Orbán Viktor mégsem egészíttette ki vagy vétózta a dokumentumot, amelyet egyhangúlag kell elfogadni.
A másik, hogy a kiskapu már az Európai Bizottság eredeti javaslatában is benne volt, ahogy az Európai Parlamentben február közepén megszavazott változatban is. Utóbbi pontosan ugyanaz a szöveg kell, hogy legyen, mint amit a Tanácsban Magyarország is megszavazott (ha módosítottak volna rajta, most egy újabb, második körben kellene egyezkedni), vagyis akármilyen biztosítékokat is kapott időközben a kormány, azoknak a jogszabályban semmi nyoma. A két testület ráadásul már tavaly december elején lepacsizott, és a Tanács február 21-én megállapította, hogy ennek az alkunak megfelel az Európai Parlamentben megszavazott szöveg. A miniszterelnök három nappal később esett neki a javaslatnak.
Habár ebben a cikkben egy szép hosszú gyűjtés található arról, hol nem sikerült – a rezsibiztos szavaival élve – a „valódi valóságba” beletrafálni, de akad még egy-két mondat, amit érdemes közelebbről megnézni.
A szociális pillérről, amely a kormány szerint aláássa a magyar adópolitikát, közölte: „ha a terv megjelenik az európai jogszabályokban, márpedig ez a szándék, akkor a végrehajtása kötelező.” Ahogy azt korábban is megírtuk és Varga Mihály pénzügyminiszter is elismerte, a szociális pillérről még nincs kidolgozva a javaslat. Ami létezik, az egy társadalmi konzultációra bocsátott előzetes anyag, amiben egyrészt szó nincs adópolitikai egységesítésről, másrészt világosan kimondja, hogy a szociális pillér csak az euróövezetre kötelező.
Abba már bele sem érdemes menni, micsoda badarság, hogy „a döntéshez a miniszterelnökök tanácsának egyhangú állásfoglalása szükséges”, mert a két uniós döntéshozó testület közül egyikben sem a miniszterelnökök ülnek.
A rezsibiztos mindezek ellenére visszautasította, hogy folyamatos lenne az ellenséggyártás „Sorostól a civileken át a brüsszeli bürokratákig”. „Ugyan! Nem ellenséget keresünk, hanem megmutatjuk a valódi valóságot.”
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!