Az európai parlamenti szocialisták, liberálisok és egy LMP-s képviselő is tiltakozott.
Teljességgel elfogadhatatlan a magyar kormány támadása a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen, írta keddi közleményében az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D), cselekvésre szólítva fel az Európai Bizottságot. Az intézmény ellehetetlenítését célzó törvénytervezettel szerintük Orbán Viktor miniszterelnök a média függetlenségét ért támadások után a véleményszabadság újabb fontos jelképét akarja elhallgattatni.
Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, hogy „Orbán sorozatos támadásai miatt a demokrácia hanyatlóban van Magyarországon. Felháborítónak nevezte, hogy "a Fidesz még mindig tagja lehet a [jobbközép] Európai Néppártnak (EPP)”.
„Minek kell még történnie Magyarországon, hogy végre az EPP is felébredjen, és vegye a bátorságot, hogy elítélje az egyre aggasztóbb helyzetet?” - tette fel a kérdést az olasz politikus.
Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő szerint „ami most a Közép-európai Egyetemmel történik, az több mint puszta fenyegetés vagy politikai bosszú, ez újabb lépés az erdogani vagy Putyin-féle féktelen tekintélyelvűség felé, ahol egyetlen nap alatt számolnak fel független intézményeket.”
A lépés „olyan veszélyes precedenst teremthet, amely veszélybe sodorja a magyar állam által támogatott és külföldön működtetett oktatási intézmények sorsát is” - figyelmeztetett. Ő is az EPP-t ekézte: „az Európai Parlament legnagyobb frakciójának némasága fájdalmasan megmutatja, hogy képtelenek fellépni saját tagjaikkal szemben, még akkor is, ha közös európai értékeink forognak kockán.”
A liberálisok is elítélték az „egyetemi szabadság elleni” magyar intézkedéseket, amelyek végül a Közép-európai Egyetem (CEU) bezárásához vezethetnek, valamint az újabb nemzeti konzultációt és a külföldi finanszírozású civil szervezetekre vonatkozó törvénytervezetet is.
Szerint a magyar kormány ezen intézkedései is a kritikus hangok elhallgattatását és a hatalom megszilárdítását célozzák, ezért cselekvésre sürgették az Európai Bizottságot és a többi uniós tagállamot.
„Azokkal a magyar állampolgárokkal vagyunk, akik a hétvégén felvonultak Budapesten, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a kormánynak a Közép-európai Egyetem elleni illiberális fellépésével szemben” - fogalmazott Guy Verhofstadt, a képviselőcsoport vezetője. „Az alkotmánybíróság meggyengítése, a sajtószabadság korlátozása, illetve a civil társadalom zaklatása után Orbán Viktor miniszterelnök most a magyar egyetemi kiválóság legfontosabb elemét támadja, a CEU-t. Orbán fenyegetést jelent a liberális demokráciára, ezért cselekednünk kell” - tette hozzá.
Az LMP európai jelentőségűnek tartja a CEU ügyét, és állításuk szerint az egyetem nem sértett törvényt. Az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője azt szeretné, ha az Országgyűlés nem is tárgyalná a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerinte kizárólag a CEU-ról szól.
Meszerics Tamás hétfőn kijelentette: egy jogállamban diszkriminatívnak tekintik azt a törvényhozást, amely egyetlen alanyra koncentrál. A kifogásolt törvényjavaslatnak ugyanakkor szerinte ennél nagyobb tétje van: az az akadémiai szabadságról szól Európa-szerte.
Kifejtette: ugyanazért gondolja ezt a javaslatról, amiért Navracsics Tibor uniós biztos is, mert az európai felsőoktatási térség jövőjét alapvetően érinti a CEU jövője.
Szerinte az eljárás hasonlít a szentpétervári egyetem ügyére, amelyet hasonlóan vegzáltak. A politikus feltűnőnek tartotta a párhuzamot a magyarországi civilekkel kapcsolatos szigorító törvényjavaslat és egy szintén orosz törvény között is, amely ügynökként bélyegzi meg a külföldi forrásból is részesülnek.
Meszerics Tamás, aki, mint mondta, huszonöt éve oktat a CEU-n, kijelentette: az egyetem semmilyen jogszabályt nem sértett meg - az Oktatási Hivatal sem tájékoztatta arról, hogy ezt tette volna. „Amit megsértett, az az, amit most kívánnak elfogadni.” Eszerint úgy is lehet valaki csaló Magyarországon, hogy még nem hozták meg azt a törvényt, ami alapján elhíresztelik, hogy nem tartja be a törvényeket.
Az uniós képviselő azt sem értette, hogy egy akkreditált magánegyetemnek miért van szüksége államközi szerződésre, ráadásul, mint mondta, az Egyesült Államokban a szövetségi államnak semmilyen hatásköre nincs a felsőoktatásban. Szerinte a kitétel csak azért került bele a javaslatba, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemre ne vonatkozzon, bár, mint mondta, ott is kormányközi megállapodás született.
(MTI)