Az Európai Parlament (EP) csaknem ötmillió euróra becsüli azt a kárt, amelyet szerinte a radikális jobboldali, francia Nemzeti Front okozott neki. A párt uniós forrásokból, asszisztensi szerződésekkel álcázva fizette ki 2012 és 2017 között a hazai alkalmazottait, akik az EP-ben nem végeztek munkát - közölték csütörtökön francia igazságügyi források.

A közel ötmilliós becslést újabb részletek figyelembe vételével állapították meg, de állítólag még változhat - írta Patrick Maisonneuve, az Európai Parlament ügyvédje a francia vizsgálóbírókhoz intézett egyik feljegyzésében. Az ügyvéd a francia hírügynökség megkeresésére nem erősítette meg az információt.

Az Európai Parlament 2015 szeptemberben még csak 1,9 millió euróra becsülte a teljes károkozást.

Az Európai Parlament átadott anyagában 17 EP-képviselő érintett, köztük Marine Le Pen pártelnök, a francia elnökválasztás május 7-i második fordulójának egyik jelöltje.

Rodolphe Bosselut, az elnökjelölt ügyvédje nem kívánta a francia hírügynökségnek kommentálni az értesülést. Annyit jegyzett meg, hogy „a nyomozati titok megsértése kiváló időzítéssel érkezett”.

Az Európai Parlament már korábban elindított egy eljárást, amelyben 1,1 millió eurót követel vissza hat nemzeti frontos képviselőtől, közöttük 340 ezer eurót Le Pentől, aki bíróságon vitatja az eljárás törvényes jellegét.

A francia hatóságok azt vizsgálják, hogy a radikális jobboldali párt kiépített-e egy rendszert, amelyen keresztül az uniós forrásokat átcsatornázták a pártalkalmazottak fizetésének fedezésére, azaz illegális pártfinanszírozásról van-e szó.

Marine Le Pen kabinetfőnöke, Catherine Griset ellen február 22-én emeltek vádat. Azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2016 között az EP-ben vett fel asszisztensi fizetést, holott ezalatt valójában Franciaországban töltött be tisztséget a pártjában. A Nemzeti Front egy másik alkalmazottja, a párizsi pártszékházban grafikusként foglalkoztatott Charles Hourcade ellen is eljárás indult, amiért uniós asszisztensi fizetést vett fel.

Marine Le Pen korábban több ízben is hangoztatta, hogy nem jelenik meg a párizsi ügyészség idézésén a fiktív európai uniós szerződések ügyében. Európai parlamenti képviselőként nem kényszeríthető vallomástételre, sem más kényszerítő intézkedésre, ezért a francia hatóságok a mentelmi joga felfüggesztését kérték az uniós parlamenttől. Az elnökjelölt tagad minden szabálytalanságot, és azt állítja, hogy „politikai csata” folyik ellene.