Ha meg is valósulna a menedékkérők uniós államok közötti, kvóta szerinti elosztása, a rendszer következetes alkalmazása jogsértő helyzetet eredményezne - mondta Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát csütörtökön kérdezték a köztévében az Európai Unió Bíróságán tárgyalt „kvótaperről”. Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie egy uniós mechanizmussal szeptember végéig, de a döntést Szlovákiával megtámadta az uniós törvényszékén.

Völner Pál elmondta, hogy a beadványban főként eljárási hibákra hivatkoznak. A kormány álláspontja szerint az elosztási mechanizmust létrehozó tanácsi határozat jogalkotásnak minősül, hiszen kötelezi tagállamokat, és a teljesítés elmaradása miatt szankcionálna. Az uniós jogalkotásnak viszont megvan a maga eljárásrendje, amelyet nem tartottak be. A miniszteri Tanács csak akkor térhetett volna el a beterjesztett bizottsági javaslattól, ha egyhangú döntés születik, ám nem így volt. Emellett a dokumentumot át kellett volna küldeni az Európai Parlamentnek ismételt véleményezésre, és a nemzeti parlamentek véleményét is ki kellett volna kérni - sorolta Völner Pál. A magyar beadvány azt is vitatja, hogy az intézkedés megfelel-e a szükségesség és arányosság elvének, a cél csak így érhető-e el.

Az államtitkár szerint ha életbe is lép a kötelező kvóta, azt nem lehetne végrehajtani, hiszen a schengeni övezeten belül szabad a mozgás, és semmi sem garantálja, hogy a menedékkérők abban az országban maradnának, ahová küldték őket. (Korábban volt erre példa: Lettországból lelépett egy kisebb csoport. Az Európai Bizottság szerint például a pénzbeli helyett természetbeni támogatásokkal lehet védekezni ez ellen, és az is marasztalhatja őket, hogy más tagállamban nem illetik meg őket a nemzetközi védelemből fakadó jogok.) „Nem tudom, milyen jogszabály alapján és milyen kényszerrel vinnék őket vissza, milyen eszközökkel lehet ott tartani őket, és ez milyen egyezményeket és szabályokat sértene”. A genfi menekültügyi egyezmény eleve megkérdőjelezi, hogy „embereket lehet-e osztogatni, mint egy embervásáron”, tehát a szabály jogsértő helyzetet eredményezne – mondta.

A magyar kormány 2015 decemberében fordult a törvényszékhez, hogy kérje az összesen 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését. A jogszabályt az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban.

(MTI)