Ugyanazon az ülésen vitatják meg az USA kilépését a párizsi éghajlatvédő egyezményből, mint ahol elfogadják, hogyan hajtsa végre az EU a klímaalkut.
Az Európai Parlament a jövő heti plenáris ülésének egyik legfontosabb pontjaként szerdán vitatja meg az USA tervezett kilépését a párizsi éghajlategyezményből. Aznap a 2030-as kibocsátás-csökkentési célok végrehajtását lehetővé tévő jogszabályokról is szavaznak.
A párizsi megállapodással az EU 2030-ra harminc százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását 2005-höz képest. A mostani jogszabály az uniós vállalást kötelező érvényű, nemzeti célokra bontja le – olyan területeket érintve, mint a mezőgazdaság, közlekedés, építőipar és hulladékkezelés, amelyeket az EU szén-dioxid piaca ugyan nem fed le, de az uniós üvegházhatású gázkibocsátás hatvan százalékát adják.
Kedden vitázik és szavaz az EP arról a Tanáccsal kötött megállapodásról, amelynek köszönhetően 2019 végétől világosabb jelzések segítik a fogyasztókat az energiatakarékos háztartási gépek kiválasztásában. Így egy A-tól G-ig terjedő skála lesz a régi A+/A++/A+++ jelzések helyett.
Az Európai Parlament a több mint kilencmillió embert külföldi tanuláshoz, önkéntességhez és munkához segítő Erasmus program harmincadik születésnapját is megünnepli.
Antonio Tajani és Jean-Claude Junker kedden hivatalos díjátadóra várnak minden résztvevő országból egy erasmuszos diákot. Az eseményen Navracsics Tibor oktatásért felelős uniós biztos is. Az ünnepségen kiállítást és vitát is tartanak.
Az Erasmus 1987-es indulása óta egyszerű diákcsere programból tanárcserét, önkéntességet, szakképzést is magában foglaló összetett rendszerré bővült, amelyben több mint kilenc millióan vettek részt.
2014-ben a férfiak és nők nyugdíja közötti különbség uniós szinten közel negyven százalék volt, az elmúlt öt évben a differencia a tagállamok felében nőtt. A legkisebb különbséget Észtországban (3,7 százalék), míg a legnagyobbat (48,8 százalékot) Cipruson mérték. A szakadék okai a munkaerőpiacon keresendők: sokkal több nő dolgozik részmunkaidőben, alacsonyabb az órabérük és kevesebb szolgálati idejük gyűlik össze a gyermekgondozás és a család miatt.
A képviselők egy nem jogalkotási állásfoglalással javasolják
A képviselők szerda reggel a migrációval, biztonsággal és védelmi együttműködéssel foglalkozó június 23-23-i uniós csúcsról vitáznak a Bizottság elnökével, ahol a brexit tárgyalásokról is szó lesz.
Az EP május végén felszólította a tagállamokat, hogy tartsák be a menedékkérők áthelyezésére tett ígéreteiket, főleg, ami a gyermekeket illeti. A Parlament szeretné alaposan megreformálni a dublini menekültügyi rendszert is. A képviselők támogatják a fokozott védelmi együttműködést és az európai polgárok védelmében tényleges politikai elköteleződést, több forrást, fokozott információcserét és együttműködést várnak a tagállamoktól.
Az EP szerdán dönt Európa 2020 és 2033 közötti kulturális fővárosairól. A címre minden évben két ország jelölhet egy-egy helyszínt. A jelöltek listájáról a tagállamokkal kötöttek megállapodást. Magyarország 2023 első felére jelölhet fővárost.
Szerbia és Koszovó tavalyi reformeredményeit vitatja meg az EP kedden Johannes Hahn bővítési biztossal, majd szerdán szavaz a Macedóniáról szóló jelentésről is.
A témáról készült dokuemntumban a képviselők üdvözlik, hogy Belgrád és Pristina normalizálta a viszonyát, de az uniós tagság feltételének tartják, hogy a két ország kapcsolatát javító megállapodásokat ténylegesen hajtsák is végre. Szkopjénak az EP azt javasolja, hogy kötelezze el magát a jogállamiságot, igazságszolgáltatást, alapjogokat, belügyeket és szomszédsági viszonyt érintő átfogó reformok mellett.
(Európai Parlament)