Az Európai Unió öt tagállama még nem ismerte el Koszovót független államként, pedig az segítené az országot az európai integrációban, és előnyös lenne a Szerbiával fenntartott kapcsolatok normalizálódásának szempontjából is. Többek között ezt mondta ki az Európai Parlament állásfoglalása szerdán. Az öt tag között van Szlovákia és Románia, amelyek az ottani magyarok miatt nem képesek elismerni a nyugat-balkáni országot.

Az uniós képviselők a Nyugat-Balkánról elfogadott 2016-os jelentésében hangsúlyozták, hogy Szerbiának és Koszovónak többet kell tennie a két ország közötti viszony, a kétoldalú kapcsolatok javításáért. Előre mutat, hogy az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás tavaly hatályba lépett és az Európai Bizottság javaslatot tett a vízumkötelezettség eltörlésére, de ehhez még néhány fontos feltételnek teljesülnie kell. Aggódtak a politikai helyzet tartós és szélsőséges megosztottsága miatt, és elítélték, hogy 2016 első felében az ellenzék néhány tagja erőszakosan félbeszakította a koszovói parlament munkáját. Sajnálták, hogy a múlt évben Koszovó keveset tett a megfelelő és hatékony állam kiépítésére,

Szerbiánál üdvözölték – Belgrád és Pristina közeledése mellett –, hogy az uniós joghoz igazodnak az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a szabadság és a biztonság területén, amelyek a csatlakozás szempontjából alapvető fontosságúak. Ugyanakkor sürgették, hogy a hatóságok hozzanak létre megfelelő intézményi kereteket az előcsatlakozási alapok hatékony felhasználására. Fokozatosan összhangba kell hozni Szerbia kül- és biztonságpolitikáját az EU-véal, beleértve az Oroszországgal kapcsolatos politikáját (magyarul például vegyék át az uniós szankciókat). A gyakorlatban is biztosítania kell az igazságszolgáltatás függetlenségét és alkotmánymódosítással garantálni kell a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét, illetve az alapjogok érvényesülését.

Macedóniánál elismerték az új kormány május végi megalakulását. Arra buzdították az új kabinetet, hogy állítsa helyre az országba és intézményeibe vetett bizalmat. Javasolták, hogy a kormány kötelezze el magát a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a korrupció, a belügyek és a szomszédsági viszony átfogó reformja mellett. „Ha tényleges előrelépés történik a több fontos belügyi reformot rögzítő, 2015-ös przinói megállapodás végrehajtásában, az EP támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését” – olvasható az elfogadott szövegben. (Görögország ezt az ország nevét vitatva amúgy szinte biztosan megvétózná.) A tavalyi évre visszatekintve a képviselők sajnálattal állapították meg, hogy folyamatos a visszalépés az igazságszolgáltatás reformjánál, és újra politikai beavatkozás észlelhető az igazságszolgáltatás munkájába, ide értve a bírák és ügyészek kijelölését és előléptetését. Az EP a különleges ügyészi hivatal munkája elleni politikai támadások miatt is aggódott.

(MTI)