A Fideszt is a sorai közt tudó Európai Néppárt frakcióvezetője üdvözölte, hogy a kormány konoksága miatt eljárás indult a menedkkérők szétosztása miatt.
A menekültelosztási kvóták rendszere nem bukott meg, és az uniós külső határok biztosítása után el lehet kezdeni beszélni az európai uniós tagállamok közötti „belső szolidaritásról” – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője egy interjúban.
A Fidesz-KDNP-t is sorai közt tudó képviselőcsoport elnöke üdvözölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben a menekültek tagországok közötti korlátozott elosztása miatt. A jogerős, de nehézkesen működő rendszerrel 1294 menedékkérőt kellene átvennünk Olaszországból és Görögországból. Az intézkedést többek között Magyarország ellenzésével, de nagy többséggel fogadták el a tagállamok, és hiába indított a kormány a szlovákkal együtt pert miatta, az nem halasztó hatályú.
– mondta Manfred Weber. Németország ellen is számos kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság. A migrációs válság elmélyülése, 2015 előtt Németország is teljes erővel ellenezte a menekültkvóták bevezetését.
A Néppárt frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények „készen állnak” az eljárás alapját jelentő 120 ezer fő elosztásánál túlmutató, állandó „tehermegosztási” rendszer bevezetésére, de egyes tagállamok „önzősége” hátráltatja a folyamatot. (Az állandó kvótázás az Európai Parlament saját jogalkotási kalauza szerint elakadt a tagállamok ellenállásán. Korábban kiszámoltuk, hogy itt valószínűleg nincs meg a szükséges többség, bár ez a francia választással változhat.)
Az EPP frakcióvezetője elég sajátosan értelmezte a menekültek elosztását elutasító kelet-európai tagországok álláspontját: az uniós külső határok biztosítása után napirendre lehet venni a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Az EU-Törökország megállapodással a balkáni migrációs útvonalon sikerült stabilizálni a helyzetet (azt már nem tette hozzá, hogy elég borulékony az egyezség). A következő nagy feladat a Földközi-tengeren húzódó határ biztosítása - mondta Manfred Weber.
Ha ez is sikerül, akkor el lehet kezdeni beszélni a „belső szolidaritásról”. Ebben a párbeszédben „jó érveink lesznek”, és meg lehet majd győzni a kelet-európaiakat - reménykedett a bajor politikus.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy
A civil szervezetek működésének átláthatóságával kapcsolatos törvény esetében Magyarország „teljes mértékben elfogadta az Európai Bizottság előírásait” (az EU-tól független Európa Tanács Velencei Bizottságának érveit viszont nem). Ez is mutatja, hogy
Orbán Viktor kormányfő ugyan „kipuhatolja a határokat, amit mi nem tartunk jónak”, de végül elfogadja a jogot, ezért „a klub tagja maradhat”.
„Ameddig valaki elfogadja a Brüsszelből érkező előírásokat, addig minden rendben van” (kvótaügyben pont ezt nem teszi a hazai kormány). Manfred Weber szerint Magyarországnál sokkal nagyobb aggodalomra ad okot Lengyelország. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság elnöke és a lengyel kormány már nem is tárgyal a bizottsággal, és „alapvető támadást” indított az alkotmány és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. (Természetesen nem azért lát ilyen különbséget, mert a Fidesz-KDNP a Néppárthoz, a Jog és Igazságosság viszont egy másik csoporthoz tartozik.)
Az európai szolidaritás nem „egyirányú utca”, a megállapodásokat nem teljesítő tagállamokkal szemben büntető intézkedések lépnek érvénybe - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A hangsúly viszont nem a szankciókon, hanem az európai jog betartásán van.
A három ország, amely ellen kötelezettségszegési eljárás indult, egyáltalán nem vett át Olaszországban és Görögországban rekedt menekülteket. „Nem marad más választás, minthogy szankciókat kezdeményezzünk ezen országok ellen.”