Hetek óta egy nem jogerős ítélet alapján hajtogatják, hogy terroristát védett az Európai Parlament. Az ítéletet a hibák miatt hatályon kívül helyezték, de a Fideszt ez se zavarja.
A Fidesz-KDNP delegációja szerdán felháborodott azon, hogy „baloldali európai parlamenti képviselők egy terrorcselekmény miatt tíz évre ítélt férfit vesznek védelmükbe, és ezzel beleavatkoznak egy tagállam független bírói eljárásába”. Az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciója aznap csoportfotózást rendezett Strasbourgban, amelyen Ahmed H. melletti szolidaritásukat kívánták kifejezni. A másnapi másodfokú tárgyalás fényében „ez a tett egyértelműen a független magyar bíróság befolyásolását célozza” – írta az Európai Néppárt magyar delegációjának közleménye. Az ügyet az Európai Parlament májusi plenáris ülésén elfogadott, a magyar kormányt elítélő határozata is kitért, holott Ahmed H-t úgy terroristázták le, hogy azt csak egy nem jogerős, elsőfokú döntés mondta ki.
A Fidesz és a kormány hetek óta azt hajtogatta, hogy az EP-határozat „terroristát véd”, emiat még nemzetközi szervezetekhez is fordult. Június 15-én viszont a nem jogerős döntés helyett is új eljárást írt ki a másodfokú bíróság, és
Az Európai Parlament májusban kérte az előkészítését annak, hogy Magyarországgal szemben eljárás induljon az uniós alapjogok megsértése miatt. Az indoklás egyik pontja Ahmed H. „tisztességtelen bírósági eljárását” emlegette (ezt finoman szólva se cáfolja a másodfokú bíróság megállapítása, amely a vádlottra kedvezőtlen hibákról és hangulatfestő elemekről ír az elsőfokú ítéletben).
A döntés szerint az eljárásban nem vettek figyelembe sok, a vádlottnak kedvező körülményt, és gyakorlatilag kétségbe vonta, megáll-e a terrorizmus vádja. Összesen kétszáz körüli technikai hibát találtak benne olyan „hangulatfestő” részekkel, amelyeknek egy ítéletben nincs helye.
Aznap viszont Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető megismételte:
„több mint megdöbbentő, felháborító”, hogy Ahmed H. mellett kiállt az Európai Parlament.
Szerinte Ahmed H.-nak semmi köze a menekültekhez. „Ciprusi rezidens”, ott vállalkozása, háza van, ott él a családja is, így semmi oka nincs, hogy illegálisan Magyarországra jöjjön. Arra sem volt oka, hogy ezt többször megkísérelje, hiszen legális engedélye volt arra, hogy az Európai Unió területére lépjen. Kósa Lajos azt is állította, hogy Ahmed H. egy olyan vallási szervezetnek a tagja, amelyet a terrorista szervezetek előszeretettel használnak tagjaik Európába juttatásához.
Az elsőfokú bíróság viszont nem ezért, hanem amiatt ítélte Ahmed H.-t terroristának, hogdobálással és megafonozással, utlimátummal kényszerítette a magyar hatóságokat. A másodfok szerint nem bizonyított, hogy az ultimátum igaz-e, a többivel pedig nem világos, hogy tényleg kényszeríteni akart bárkit is.
Annak még egyszerűbb oka van, hogy miért volt a migránsok között, holott volt útlevele: Szíriában maradt és a balkáni útvonalon érkező családjának próbált segíteni.
A Fidesz nem jött zavarba attól, hogy már az első fokú döntés sincs érvényben. Szombaton Halász János következetesen leterroristázta Ahmed H.-t. Sokatmondónak találta, hogy „miután a Soros-szervezetek és az Európai Parlament a terrorizmussal gyanúsított Ahmed H. kiszabadítását követelték, a férfi védelmét egy szocialista sztárügyvédre bízták ”, holott már márciusban döntöttek az addig alapból kirendelt ügyvéd lecseréléséről. Halász János arra utalt, hogy Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter lett Ahmed H. ügyvédje.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a megbízás körülményei homályosak, titkolóznak róla, hogy kerültek kapcsolatba a gyanúsítottal, ki fizeti az MSZP-s ügyvédet: felvetette, hogy az európai szocialisták ötletéből segít a volt miniszter.
Úgy vélte, hogy a szocialisták egyértelművé tették: ha ők jutnak hatalomra, akkor lebontják a kerítést. Ehhez képest Botka László arról beszélt, hogy a lépéshez a közel-keleti helyzet rendeződése is kellene, ami az ottani viszonyokat ismerve a soha napján, kiskedden szinonímája.