„A gyermekszegénység óriási problémát jelent EU-szerte: számos tagállamban a gyerekek szenvedték meg legjobban a megszorításokat” – jelentette ki Kósa Ádám fideszes képviselő a gyermekszegénységről szóló európai parlamenti vitán.

„Ennek ellenére az európai kormányok és az uniós intézmények inkább a bevándorlást és a bevándorlók támogatását szorgalmazzák a családok támogatása helyett. Magyarország azonban nem ezt az utat választotta, hanem a családok támogatásában és megerősítésében érdekelt.”

Kósa Ádám írásbeli hozzászólásában kiemelte, hogy Magyarország a saját útját járva folyamatosan egyre többet fordított családtámogatásra. 2018-ban ez már a bruttó nemzeti össztermék több, mint 4,5 százaléka volt, ami a fejlett országokból álló OECD átlagának közel kétszerese. (Azt nem boncolgatta, hatékony-e az irgalmatlan pénzen működtetett rendszer.)

Az uniós statisztikai hivatal módszere alapján a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 2012 óta egyre javul, főleg a 18 év alattiaknál. A képviselő felsorolta az olyan intézkedéseket, mint

• az (uniós támogatású) Biztos Kezdet Gyerekházakat, ahol a gyermekek és szülők együtt kapnak szolgáltatásokat hátrányosabb településeken,
• a kötelező óvodába járást, amivel nagyon jól állunk uniós szinten az ovisok arányával,
• és a gyermekétkeztetési kiadások meredek emelését. Külön célzott uniós forrásból három szegényebb megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén) a háromévesnél fiatalabbak is kap ételcsomagot, ami nagyjából 12 ezer hátrányos helyzetű gyermeken segít.

A vitában Pierre Moscovici gazdasági biztos hangsúlyozta: bár 2010 óta némileg javult a szegénységnek kitett gyermekek helyzete, a gyermekszegénység aránya továbbra is nagyon magas Európában. Az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság elsősorban a regionális és a szociális alapokon, valamint a szociális jogok európai pillérén keresztül kíván fellépni.

(Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportja)