Lázár János azt állította pár nappal ezelőtt, hogy az európai Zöldek frakcióvezetője komplett migránsfalvak áttelepítését javasolta Európába. Ska Keller az Eurológusnak cáfolta a dolgot, és értékelte a magyar kormány menekültpolitikáját.
„A migráció egy világjelenség, és nagyon hosszú története van. A sokszínűség mindig létezett a társadalomban – mondta az EUrologusnak Ska Keller, a Zöldek pártjának európai parlamenti frakcióvezetője. – Fontos kulturális különbségek vannak a saját országainkon belül is, ezerfélék vagyunk. A probléma most sem az, hogy ne lennénk képesek elfogadni még több sokszínűséget, ami ráadásul gazdaságilag is előnyös. Csak egy kis időt kell adni rá mindenkinek.”
A probléma az, hogy a magyar kormány kijelenti: nem, nem, soha nem fogadunk be másokat.
Nem értem, hogyan mondhatják ezt. Most már oda jutottunk, hogy rengeteg ember egyszerűen sehol nem tud élni: Szíriában még mindig tart a háború, Libanonban és Törökországban már több millió menekült él, és igyekeznek kint tartani a többieket. Nagyon furcsa, hogy a magyar kormány képtelen elfogadni a valóságot.”
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten reagált Ska Keller egyik júniusi interjújára, ahol a német politikus a menekültválságról is beszélt. Lázár azt mondta: Ska Keller komplett falvakat javasol áttelepíteni Szíriából, illetve a térség országaiból Közép-Európába, így Magyarországra is. A miniszter hangsúlyozta, hogy minden országnak joga van ahhoz, hogy meghatározza, mi történik a területén, állampolgárai kivel élnek együtt.
Nem mondtam olyat, hogy migránsfalvakat kellene létrehozni
– tette világossá Keller az EUrologusnak. – Csak arról van szó, hogy a menekültek ne teljesen egyedül legyenek egy új közösségben, hanem több embert szállásoljanak el ugyanazon a településen. Nem elkülönült közösségekben kellene élniük, csak az a lényeg, hogy ahová beköltöznek, legyenek velük olyanok, akik beszélik a nyelvüket. Nagy segítség, ha vannak körülöttük családtagok. Ha valaki egyedül van, még nehezebben illeszkedik be.
Az egész ügy az integrációról szól, nem arról, hogy hány embert és hogyan kell befogadnia az országoknak. Ne kezeljük úgy a menekülteket, mintha csak számok lennének.”
A legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón azzal foglalkoztak az országok vezetői, hogy hogyan lehet hatékonyabban megvédeni Európa határait. A magyar kormány üdvözölte ezt a hozzáállást, és a saját sikereként is elkönyvelte, hogy az EU átvette a magyar álláspontot, miszerint nem a menekültek befogadására, hanem a kint tartásukra kellene koncentrálni. Ska Keller szerint viszont másról van szó.
Összekeverjük a határvédelmet a menekültek fogadásával, pedig a két ügy nem tartozik össze.
A határvédelem olyan feladatokat jelent, mint például megállítani a fegyvercsempészetet. A menekültek fogadásához pedig az kell, hogy jogszerű eljárásokat fogadjunk el, és aztán tartsuk be őket. A baj az, hogy néhány tagállam nem akarja már betartani ezeket az eljárásokat.”
Egy tavaly tavasszal kiadott európai bizottsági javaslat működőképesebbé tenné az európai menekültfogadó rendszert. Az egyik lényeges eleme, hogy elvárná az uniós országoktól, hogy vállaljanak át menedékkérőket a külső határok mentén fekvő államoktól, ha egyszerre túl sokan érkeznek.
A mostani rendszer a menedékkérők fogadását és a kérelmek elbírálását az első országra hárítja, ahol belépnek az Európai Unióba. Amikor a nagy menekülthullám elérte Görögországot, mindenki megértette, hogy ez így nem működik. „Azóta viszont nem haladtunk előrébb, mert nem tudunk egyetérteni benne, hogy nagyobb szolidaritást kell vállalniuk egymással az uniós tagállamoknak” – mondta Keller. Hozzátette, hogy Németországnak is nagy benne a felelőssége, hogy a menekülthullám ilyen nehéz helyzet elé állította az Európai Uniót.
„Amikor legutóbb reformálták a Dublin-rendszert 2013-ban, Németország blokkolt minden olyan kezdeményezést, ami több szolidaritást szeretett volna beépíteni a szabályozásba. Pedig a déli tagállamok már akkor is kérték a segítséget, de Németország nem volt rá hajlandó. Most már igen, jobb későn mint soha.”
Németország és Franciaország megnyugtató egységben és egyetértésben szólalt föl az európai uniós csúcstalálkozón. A két ország vezetői arról beszéltek: ha Németország és Franciaország szimbiózisban van, Európa előrelép. Ska Keller szerint azonban bonyolult a két kormány viszonya. „Először mindenki örült neki, hogy megválasztották Macront, aztán amikor előállt konkrét ötletekkel, a német kormány kezd kihátrálni” – mondta.
Macron alapjaiban alakítaná át az uniós költségvetési politikát. Az euróval fizető országoknak közöt költségvetés kell, amire egy közös biztos felügyeljen, javasolja. Eurókötvényeket bocsátana ki, amelyekből nagy uniós beruházásokat lehetne finanszírozni. Gründolna egy új, start-upokat támogató közös pénzügyi alapot, új garanciákat vezetne be az uniós gazdaság védelmére, és katonai védelmi uniót is szeretne.
Amikor szóba kerülnek ezek az ötletek „a német kormány részéről azt látom, hogy hezitálnak - monta Ska Keller. – Nagyon jó lenne, ha az őszi választások után egy Európa-barátabb kormányunk lenne, egy olyan amelyik nem áll Emmanuel Macron javaslatának az útjába.
Az uniós vezetők abban is egyetértettek a múlt heti találkozójukon, hogy le kell rakni az alapjait a közös európai katonai védelemnek, esetleg egy jövőbeli uniós hadseregnek.
„Támogatjuk az összefogást ezen a területen, mert sok pénzt lehet vele megspórolni – mondta Ska Keller. – De a mostani javaslat nem azt jelenti, hogy megosztjuk egymás között a technológiákat és ezzel lecsökkentjük a költségeket, hanem, hogy még több pénzt pumpálunk a védelmi iparba. Pedig a védelmi iparnak nincs szüksége pénzre!
Szerinte van egy olyan eleme ennek a döntésnek, hogy most muszáj felmutatni egy közös projektet, amiben egyetértenek az európai országok. „Mit csináljunk? Költsünk még többet tankokra!, mondják. Abban mindig egyet tudnak érteni, ha olyan pénzt kell elkölteni, ami nincs.”
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !