A nyugat-balkáni országoknak az Európai Unióban van a helyük, és a térség bekapcsolása nélkül nem lehet teljes a közös, európai gazdasági és politikai tér - hangsúlyozta pénteken Aleksandar Vucic. A szerb elnök Johannes Hahn uniós bővítési biztossal egyeztetett Belgrádban.

Az államfő a találkozón leszögezte: Belgrád legfőbb külpolitikai célja a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése. Szeretné, ha gyorsabban tudnák megnyitni az uniós tárgyalási fejezeteket, hogy a folyamat tükrözze Szerbia törekvéseit, illetve azokat a lépéseket, amelyeket Szerbia a tagságért tesz. Jelenleg főleg a gazdasági kérdésekre összpontosítanak, ám az emberi és kisebbségi jogok, valamint az igazságügyet érintő fejezetek megvalósítása is jól halad.

Johannes Hahn uniós biztos úgy értékelte, hogy a szerb államfő által a Koszovó helyzetéről kezdeményezett nemzeti konzultáció fontos lépés a Belgrád és Pristina között kapcsolat rendezésében. A viszony rendezése is része a csatlakozási tárgyalásoknak, az egyik tárgyalási fejezetben ezt is meg kell oldani. Az gyeztetések a térség békéjének és stabilitásának megőrzését biztosítják - szögezte le a bővítési biztos.

Szerbia uniós jövője nem kétséges, a csatlakozás sebessége azonban a - főként a jogállamisági - reformok ütemétől, valamint a koszovói kérdés megoldásától függ.

A 35 csatlakozási fejezetből eddig tízet nyitottak meg.

Néhány hónappal ezelőtt Aleksandar Vucic több európai politikustól is azt kérte, közöljék, mikorra válhat Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává. Erre egyfajta válasz Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök csütörtöki levele, amelyet az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökének írt. A szerb sajtó szerint ebben arról írt, hogy

Az EU helyzetének éves elemzésekor az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a testület mandátumának 2019-es lejáratáig már nem lesznek meg a feltételek ahhoz, hogy újabb állam csatlakozzon az EU-hoz.

Ehhez kapcsolódóan Johannes Hahn bővítési biztos pénteken egy uniós csatlakozásról szóló belgrádi konferencián kijelentette:

a 2025-ös dátum nincs kőbe vésve,

minden Szerbiától és reformok ütemétől függ, a csatlakozás akár előbb is megtörténhet, de késhet is, ha nem teljesülnek a szükséges feltételek. A Koszovóval fenntartott viszony rendezése például olyan kérdés, amely közvetlenül hat a csatlakozási folyamatra - szögezte le.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Míg a világ több mint száz országa elismerte Pristina függetlenségét, Szerbia mellett Oroszország, Kína és öt európai uniós tagállam - Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus - szerint sem független állam Koszovó.

(MTI)