Sikerült eloszlatni azt a „baloldali ködöt”, amely az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának Magyarországon tartózkodó delegációját jellemezte érkezése előtt. Erről beszélt újságíróknak a Miniszterelnökség politikai államtitkára szerdán Budapesten. Csepreghy Nándor közölte: a küldöttség teljes körű tájékoztatatást kapott az uniós források felhasználásáról, és lényegesen árnyaltabb lett a véleménye a látottak alapján, mint megérkezése előtt volt.
A delegáció látogatása előtt a baloldali magyar európai parlamenti képviselők olyan képet próbáltak festeni a magyar uniós projektekről, amely nemcsak tényszerűen nem igaz, de még rosszindulatú is. A magyar baloldali európai parlamenti képviselők ismét feljelentették saját hazájukat - mondta. Az államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzék exportálja a belpolitikai vitát külföldre, európai uniós szintre.
A delegáció úgy jött Magyarországra, mintha a baloldali képviselők állításai a valóságban megállnák a helyüket. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy az ellenőrzött projektek megvalósultak, még ha vitára adhatnak is okot - tette hozzá. Sikerült eloszlatni azt a „baloldali ködöt”, amelyet a bizottság magáénak vallott látogatása előtt - közölte Csepreghy Nándor. Kijelentette, az uniós források magyarországi felhasználásának hatékonysága példa nélküli az Európai Unió egészében.
Szabályosabb és eredményesebb az európai uniós pénzek felhasználása Magyarországon, mint a korábbi, 2007-2013 közötti támogatási időszakban volt, közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az EP-delegációval szerdán. A szervezet közleménye szerint az eszmecserén Domokos László ÁSZ-elnök és Holman Magdolna tervezési igazgató vezetésével részletes tájékoztatást adtak az európai uniós források felhasználásáról, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzésekről, elemzésekről.
A találkozón szó esett a magyar EU-tagság pénzügyi mérlegének elemzési tapasztalatairól, a 4-es metró szabálytalanságairól, amelyeket az ÁSZ már 2010-ben feltárt, valamint több, a bizottság által vizsgált témakörről is.
Az ÁSZ elnöke rámutatott, a közpénzügyek alkotmányos szintre helyezése, valamint az új számvevőszéki törvény 2011. július 1-jei hatályba lépése új korszakot nyitott a közpénzek, benne az európai uniós források felhasználásában és ellenőrzésében Magyarországon. A 2010 óta a számvevőszéki ellenőrzések arra világítottak rá, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javul, ugyanakkor a 2007-2013 közötti programozási időszakban a folyamatot még hátráltatta a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása.
Stratégiai tervezés hiányában a pályázók főleg „elnyerni” akarták a forrásokat. Mivel a támogatásokat nem befektetésként kezelték, így azok nem tudták a kívánt mértékben ösztönözni a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését - tudatta a számvevőszék.
(MTI)