Ukrajnára jelenleg csak nemzetközi nyomással lehet hatást gyakorolni, mondta Bocskor Andrea egy panelbeszélgetésen a III. Kárpátalja Napon Brüsszelben. A kárpátaljai magyar politikus szerint minden lehetőséget megragad, hogy a nemzetközi fórumokon vita tárgyát képezze az ukrajnai kisebbségek durva jogfosztási törekvése. A képviselő csalódottságának adott hangot, hogy az európai döntéshozók és nemzetközi szervezetek késlelkednek az állásfoglalással, az ukrajnai oktatási törvény elítélésével. Az új szabályozás nyilvánvaló kísérlet több tízezer gyermek alapvető jogának, a szabad tannyelv választásnak a korlátozására. Az ukrán kormányzat az európai értékek tiszteletét hangozathatja, ennek ellenére meglévő jogokat vesz el az ukrajnai nemzeti kisebbségektől, a készülő törvény szövegét pedig nem az elfogadás előtt küldték el normakontrollra a Velencei Bizottsághoz, hanem csak utólag, amikor már hatályba léptették.

Az új ukrán oktatási törvény 7. cikkének negatív következményeiről, amely az oktatási folyamat tannyelvének szabályozásáról szól, Balogh Lívia főiskolai tanár, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű szervezetének elnöke számolt be. Elmondta, hogy a törvénynek több közvetlen következménye is lehet: „a kárpátaljai magyarság asszimilálódása vagy elvándorlása. Az anyanyelven történő tanulás megszűnésével nem csak a magyar nyelv tűnhet el az iskolákból, de a kulturális és nemzeti identitás is torzulhat.”

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a kárpátaljai magyar oktatás történelmi hátterét, fejlődését mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szeptember 28-án életbe lépett oktatási törvény kétségbeejtő, ugyanis Ukrajna alkotmányával, nemzetközi egyezményeivel egyaránt ellentétes és az elnök ennek ellenére írta alá azt.  A legaggasztóbbnak a rektor a párbeszéd hiányát, a nemzeti kisebbségek szakmai szervezeteinek mellőzését emelte ki az ukrán fél részéről.

(Európai Néppárt magyar delegációja)