Kovács Zoltán szerint az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) minapi döntése az Európai Unió legmagasabb döntéshozó szerve, az Európai Tanács szándékaival is szembemegy.

Ezzel csak annyi a gond, hogy az EU-nak két társdöntéshozó szerve van: a közvetlenül választott Európai Parlament is az Európai Unió tanácsa. Utóbbiban a tagállam miniszterek ülnek, és nem azonos az Európai Tanáccsal, az állam- és kormányfők testületével, amely nem uniós döntéshozó, nem is vesz részt közvetlenül az uniós döntéshozatalban.

A kormányszóvivő, aki kedden Londonban magyar és brit újságírókkal beszélgetett a magyarországi és az európai uniós folyamatokról, kijelentette: a LIBE-bizottság által a közös uniós menekültügyi rendszer dublini szabályozási kereteinek átalakításáról múlt csütörtökön megszavazott tervezet rejtett, álcázott módon szuverén hatásköröket vonna el az EU-tagországoktól. A reformmal gyakorlatilag kötelező és állandó kvótamechanizmust hozna létre a menedékkérők és a migránsok elosztására.

„Ez az a kvótarendszer, amelyről két éve beszélünk, ez az a kvótarendszer, amelyet egyértelműen visszautasítunk, mivel szerintünk a kvótarendszer rossz ötlet, ellentétes a tagállamok érdekeivel, és veszélyes vállalkozás” - fogalmazott londoni tájékoztatóján a kormányszóvivő.

Kijelentette: a magyar álláspont ebben nagyon következetes, Magyarország szembeszáll az ilyen kezdeményezésekkel, és ezt a célt szolgálja a nemzeti konzultáció is.

Kovács Zoltán igen sikeresnek nevezte a nemzeti konzultációt. Hozzátette: a kormány erőteljes meggyőződése szerint e siker egyik eleme az, hogy a konzultáció a realitásokat tükrözi.

A magyar gazdaságról szólva kijelentette, hogy a gazdasági teljesítmény erőteljes, a kormány becslése szerint a növekedési ütem az év végére eléri a 4 százalékot, a fogyasztás 15 hónapja folyamatosan növekszik, a reálbérek 10 százalékot meghaladó ütemben emelkednek, miközben alacsony az infláció.

A 4-4,1 százalék körüli munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton van - hangsúlyozta Kovács Zoltán. Kiemelte: 2010-ben még 11,4 százalékos volt az állástalanok aránya, azóta azonban 700 ezer új munkahely jött létre, túlnyomórészt a gazdaság piaci szegmensében, és elérhető az egymillió új munkahely megteremtésének célja az évtized végére.

Az illegális migráció témájára visszatérve Kovács Zoltán kijelentette, hogy az európai határokon zajló folyamatok nem átmenetiek. Hivatkozott egy minapi NATO-jelentésre, amely szerint tízmilliók állnak készen arra, hogy Európa felé vegyék az irányt. „Máris késésben vagyunk az illegális migráció kezelésére és megállítására irányuló erőfeszítésekkel, és ezért is riasztó, hogy mások szervezni próbálják (az illegális bevándorlást), ahelyett, hogy megállítani próbálnák” - fogalmazott a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán szerint a brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése ügyében a magyar álláspont azonos az európaival, Magyarország ugyanakkor ügyelni fog a magyar érdekek érvényesülésére, és ebben nem hajlandó kompromisszumra.

A nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatos kormányálláspontra vonatkozó újságírói kérdésre a kormányszóvivő kifejtette: ha valaki be akar kapcsolódni a politikai döntéshozatalba, ahhoz demokratikus felhatalmazás szükséges, a nem kormányzati szervezeteknek azonban nincs ilyen demokratikus felhatalmazásuk, soha nem indultak választásokon. A választói támogatottság nem azonos a pénzügyi támogatással - tette hozzá.

Kijelentette: az a 18 milliárd dollár, amelyet Soros György az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány rendelkezésére bocsájtott, több, mint amennyi a magyar költségvetésbe személyi jövedelemadókból évente befolyik.

(MTI)