A képviselők november 15-én olyan állásfoglalást fogadtak el, amelyben üdvözlik, hogy az EU Keleti Partnerség progmjának tagjai – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna – számos területen jelentősen előreléptek a keleti partnerség legutóbbi, 2015-ös rigai csúcstalálkozója óta. Kiemelik, hogy Grúzia, Ukrajna és Moldova különösen jelentős eredményeket ért el a reformok végrehajtásában, így az EU-val kötött társulási megállapodás részeként élvezhetik a szabadkereskedelmi térség és a vízummentesség által nyújtott előnyöket.

A képviselők egyértelmű stratégiát kérnek a jövőbeni együttműködésre és nyomatékosítják, hogy az EU nem köt átfogó megállapodást olyan országokkal, amelyek nem tartják tiszteletben az EU alapvető értékeit, vagy megfélemlítik az emberijog-védőket és újságírókat.

A keleti partnerség november 24-i csúcstalálkozójára a képviselők az alábbi ajánlásokat teszik:

• Hozzanak létre egy pénzügyi alapot Ukrajna, Grúzia és Moldova támogatására, amely főként a magán- és állami beruházásokra összpontosítana a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztéséért.
• A reformoknál kézzelfogható eredményeket felmutató tagállamok számára hozzák létre a „keleti partnerség plusz” modelljét, hogy ezeknek az államoknak lehetősége legyen csatlakozni a vám- vagy energiaunióhoz, a digitális unióhoz, sőt, akár a Schengeni-övezethez vagy a roaming-mentes zónához.
• Támogassák azokat a gazdasági reformokat, amelyek célja, hogy fokozatosan megszüntessék a monopóliumokat, korlátozzák az oligarchák szerepét és megelőzzék az adóelkerülést és pénzmosást.
• A tagállamok közösen tartsák fenn a nyomást Oroszországgal szemben, ezzel segítve a konfliktusok megoldását Kelet-Ukrajnában, a megszállt abháziai és dél-oszétiai térségben, valamint Moldova esetében a Dnyeszteren túli területen.
  Fontolja meg az EU az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fegyveres rendőri missziója bevetésének támogatását Kelet-Ukrajnában.

(Európai Parlament)