Philippe Lamberts európai parlamenti képviselő, a Zöldek képviselőcsoportjának társelnöke egyetért azzal, hogy szankciók sújtsák azon tagállamokat, amelyek nem akarnak részt venni egy kötelező európai uniós menekültügyi rendszerben.

A csütörtök este az M1 aktuális csatornán sugárzott interjúban a belga politikus megdöbbentőnek tartotta, hogy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács mindeddig képtelen volt egyetértésre jutni és dönteni az elmúlt időszakban működésképtelenné vált dublini rendszerről. Közben egyes országokban az unió külső határain, elsősorban Máltán, Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában teljességgel elviselhetetlenné vált a helyzet.

Fontosnak tartotta, hogy magasabb sebességbe kapcsoljanak, és egy olyan rendszert alakítsanak ki, amely a menekültek fogadásának terheit egyenletesebben, igazságosabban teríti szét az uniós tagállamok között.

Elismerte, hogy

(Igaz, az EU felajánlotta, az ideiglenes menedékkérő-áthelyezési programjában, hogy 54 ezer embert innen vigyenek el, de ezt a kormány elutasította, ráadásul a határvédelemre kapható támogatások egy részét is elpancserkodta.)

Mint azt Philippe Lamberts elmondta, a dublini rendszer reformjában azt javasolják, hogy kötelező elosztásnak kell lennie, mert ha az egyezség alapja a terhek igazságosabb elosztása, akkor nem lehetnek a rendszerben potyautasok. Hozzátette: a maga részéről elképzelhetőnek tartaná, hogy aki akar, vállaljon többet a szükséges minimumnál, de mindenképpen lennie kell egy minimumnak, ami mindenkinek kötelező.

Philippe Lamberts kérdésre válaszolva „teljesen egyértelműnek” nevezte, hogy uniós pénzek megvonásával büntessék azokat a tagállamokat, amelyek nem vennének részt egy ilyen rendszerben. „Ha valaki nem tartja tiszteletben az uniós törvényeket, akkor jönnek a szankciók. Erre ott vannak a kötelezettségszegési eljárások” - mutatott rá.

Hangsúlyozta: az EU tagjának lenni nem azt jelenti, hogy „szemezgetni lehet, mit akarok betartani, és mit nem”. Megjegyezte: az a benyomása a magyar vezetőkről, hogy ők az Európai Unió tagjai akarnak lenni, „de akkor az egész csomagot el kell fogadni, és nem csak azt, ami tetszik”.

Arra a felvetésre, hogy néhány kormány, köztük a magyar is, úgy véli, hogy a menekültek elosztását szolgáló minden állandó mechanizmus valójában ösztönözné a migrációt, meghívóként lenne értelmezhető, ezért nem szabad elfogadni, a belga politikus azt mondta: a tény az, hogy ha valaki menekült, akkor egy elviselhetetlen helyzettől igyekszik megszabadulni, tehát ez nem meghívás kérdése, hanem kényszerhelyzet.

Rámutatott: az Európai Unió az értékek közössége, és ezen értékek között ott van az emberi jogok tisztelete, hogy befogadjuk azokat, akik szükséget szenvednek, és ez nem választható, mert az európai jogrendszer része.

„Amikor valaki csatlakozik az unióhoz, tudja, hogy milyen klubba lép be. Senki nem kényszerített arra egy országot sem, hogy csatlakozzék az Európai Unióhoz” - nyomatékosított a zöldpárti képviselő, aki szerint az ENSZ genfi konvenciójának betartása minden egyes uniós tag kötelezettsége.

Ugyanakkor elismerte: van olyan, hogy a menekültek megérkeznek egy országba, és nem ott akarnak menedékjogot kérni, hanem továbbmennének, mert máshol élnének ezzel a jogukkal.

„Ilyenkor azt kell tudnunk mondani, hogy nézzék, ha az Európai Unióba érkeznek, és segítséget várnak tőlünk, mi készen állunk rá, de akkor azt úgy kell elfogadniuk, ahogy a segítséget mi nyújtjuk”

– fogalmazott.

A belga EP-képviselő arról is beszélt, üdvözölné, ha az európai döntéshozatalban sokkal inkább figyelembe vennék azoknak az országoknak a történelmét, amelyek évtizedeken át szovjet uralom alatt éltek, hogy Európa valóban minden tagállam Európája legyen, és ne csak néhányé.

„Ahelyett, hogy mindig őket tartjuk a »rosszfiúknak«, azt szeretném, ha Lengyelország és Magyarország ott lenne az európai döntéshozatal központjában”

– mondta.

Felidézte: az első kötelező kvótarendszer esetében az önkéntességet támogatta volna, de szerinte most már túl vannak ezen a ponton, indokolt a többségi döntés. „Ezért is sürgetem Magyarországot, hogy teljes mértékben legyen része ennek a folyamatnak, ahelyett hogy azt mondják, nem kérünk az egészből semmit” – jelentette ki Philippe Lamberts, aki Magyarországtól konstruktívabb hozzáállást, a nyugati tagállamoktól pedig kevesebb támadást vár el.

(MTI)