Ma tart meghallgatást az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Eddig még nem volt arra példa az Európai Unió történetében, hogy az alapszerződés hetes cikke alapján az Európai Parlament vizsgálatot folytatott volna arról, hogy egy tagországban érvényesülnek-e az uniós alapértékek.
A nyilvános ülésen Szijjártó Péter külügyminisztert, Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság elnökét, Polyák Gábort, a Pécsi Tudományegyetem docensét, a Mérték médiaelemző műhely vezetőjét és Szánthó Miklóst, az Alapjogokért nevű kormányzati álcivil szervezet vezetőjét hallgatják meg.
Az esemény jelentőségét a kormányzati kommunikáció a szokásos sorosozással próbálja kisebbíteni. Például Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában kijelentette: az ülésen „Soros György partnerei hallgatják meg a milliárdos által finanszírozott szervezetek képviselőit.” A főtanácsadó szerint pikáns helyzet áll majd elő, hiszen a bizottságban többen is ülnek azok közül, akik rajta voltak „a Soros György által mozgatott” brüsszeli politikusokról kiszivárgott listán.
Hídvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs vezetője december 6-án azt mondta: „Soros brüsszeli emberei csütörtökön ismét Magyarországra támadnak. (...) Ez a meghallgatás nem más, mint egy újabb politikai nyomásgyakorlási eszköz Magyarország ellen". Hídvégi azt is megmondta előre, mi fog történni az ülésen: „Hetet-havat összehordanak majd, hogy büntessék Magyarországot azért, mert szembemegy az erőltetett bevándorlással.”
Az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján a képviselők azért kezdeményezték a meghallgatást, mert úgy látják, a magyarországi alapjogok helyzete alapján fennáll az uniós alapértékek megsértésének kockázata. Az állásfoglalásban a képviselők a következőket kérik:
A képviselők a holland zöldpárti politikust, Judith Sargentinit bízták meg a jelentés elkészítésével. Ő 2018 márciusában ismerteti majd a bizottság tagjaival jelentése tervezetét, amelyhez áprilisig nyújthatnak be módosító indítványokat.
A jelentésről az Európai Parlament plenáris ülése 2018 szeptemberében szavaz majd. Amennyiben a parlamentben 376 képviselő elfogadja majd a Sargentini által készített jelentést, a Tanács (tehát a tagországok vezetői) megállapíthatja, hogy Magyarország esetében fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a magyar kormány számára annak érdekében, hogy javuljon a helyzet.
A magyar vizsgálatról való döntés után Lengyelországgal kapcsolatban novemberben fogadott el hasonló határozatot az EP.