Egy európai parlamenti döntéssel elhárult a magyar bioetanol- és fehérje-előállítást alapjaiban fenyegető veszély, írják fideszes EP-képviselők.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése szerda délben szavazott a megújuló energia felhasználásáról szóló irányelv-javaslatról.
A képviselők megszavazták, hogy 2030-ra az energiahatékonyságot 35 százalékkal kell növelni, a megújuló energiaforrások arányát pedig 35 százalékra kell feltornászni az EU energiaellátásában. Arról is dönöttek, hogy a közlekedési szektor energiaellátásának 12 százalékát kellene megújuló forrásokból előállítani. Ennek elérésére a tagállamokat arra kérik, hogy tűzzenek ki nemzeti célokat, amelyet az energiaunió kormányzásáról szóló külön törvény szerint kell végrehajtani és monitorozni.
Az EP javaslata szerint az elsőgenerációs, élelmiszer-alapú, az erdőirtást serkentő bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani, és az út és vasúti közlekedésben az arányuk maximum 7 százalék lehet.
2021-re ki kell vezetni a pálmaolajat a bioüzemanyag piacáról. A fejlettebb bioüzemanyagok és újrahasznosított üzemanyagok aránya 2021-re a minimum 1.5 százalékot, 2030-ra 10 százalékot kellene elérnie.
A jelentés parlamenti tárgyalásaiban aktívan résztvevő Gyürk András, Hölvényi György és Erdős Norbert EP-képviselők komoly sikerként könyvelik el, hogy elhárult a magyar bioetanol- és fehérje-előállítást alapjaiban fenyegető veszély, írja a Fidesz-KDNP képviselőcsoport közleménye.
Míg az Európai Bizottság eredeti javaslata a hagyományos bioüzemanyag-előállítást 3,8 százalékos használati mértékre szorította volna vissza, addig az Európai Parlament szakbizottsága 2030-ra teljesen megszüntette volna azt. A plenáris szavazáson azonban sikerült hosszú távra megőrizni a 2017. évi szinteket, 7 százalékos határral biztosítva ezzel a felelős módon működő hazai vállalatok további működését. Ugyanakkor az Európai Parlament már 2021-től száműzné a környezetpusztító módon előállított és harmadik országokból származó pálmaolaj közúti közlekedésben történő felhasználását, amit a szakma és a döntéshozók is teljes mértékben támogatnak.
Gyürk András, a magyar néppárti delegáció vezetője kiemelte: „Üdvözlendő, hogy meg tudtuk védeni a hazai ipar érdekeit. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagjaként kötelező feladatnak tartom, hogy kiálljunk a meglévő beruházások védelme és a befektetői biztonság mellett. A Tiszta Energiacsomagnak a hosszú távú fenntarthatósági szempontok mellett ezen sarokpontokat is teljes mértékben figyelembe kell vennie, hiszen csak a gazdasági szereplőkkel együtt érhetünk el sikereket a klímaváltozás elleni harcban”.
Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő emlékeztetett, hogy a bioüzemanyag-előállításból származó melléktermékek fontos alternatív fehérjeforrásokat jelentenek. A környezetvédelmi szakbizottság tagja hangsúlyozta: Európának ma fehérjenövény stratégiára van szüksége ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja az állati takarmányokban felhasznált – főként génmódosított – szójabab és szójadara nagymértékű importját. „Az Európában fenntartható módon előállított hagyományos bioüzemanyagok kulcsfontosságú szerepet töltenek be ebben a stratégiában, indokolatlan korlátozásuk ellentétes lenne az európai fogyasztók érdekeivel” – hangsúlyozta a politikus.
„Magyarország földrajzi és klimatikus adottságaiból, valamint tradícióiból adódóan kukoricából uniós viszonyban kifejezetten versenyképes” – jelentette ki Erdős Norbert, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja. A békéscsabai politikus hozzátette: a bioetanol-előállítás megjelenését megelőzően a 4-5 millió tonna többletet terményként, feldolgozatlan formában értékesítették a magyar termelők, amely sok esetben a terményárak jelentős esésével járt és évről-évre komoly veszteséget okozott a gazdáknak. „Az etanolipar belépésével ezt sikerült közel 2 millió tonnával csökkenteni, s remélhetőleg hamarosan már évi 3 millió tonna kukorica feldolgozását is elérjük” – tette hozzá a fideszes képviselő.