2019 után negyvenhat képviselővel kevesebben üljenek az Európai Parlamentben (EP), ezt javasolta kedden az EP alkotmányos ügyekért felelős szakbizottsága. A tervek szerint a jövőre esedékes parlamenti választást már Nagy-Britannia nélkül tartják meg. A felszabaduló 73 képviselői helyből negyvenhatot félretesznek, 27 széket pedig szétosztanák a bentmaradó országok között.

Az a 14 ország kapna plusz helyeket, amelyek kissé alul vannak reprezentálva az Európai Parlamentben a lakosságukhoz képest. A legtöbb helyet Franciaország és Spanyolország kapná. Magyarország kimarad ebből a szórásból.

A negyvenhat felszabaduló helyet tartalékba raknák. Ezekből lehet újonnan csatlakozó országoknak mandátumokat osztani, illetve ezekből lehetne egy összeurópai listát fölállítani a jövőbeli választásokra. Annyi képviselő juthatna be erről a listáról a parlamentbe, ahány tagországa van az EU-nak.

Az összeurópai lista régi vágya az európai föderalistáknak, egy olyan eszköz, amivel a nemzeti politika fölé lehetne emelni az EP-választást. Európa-szerte ismert jelöltek kerülhetnének rá, akik közül Írországtól Ciprusig lehetne szavazni. Az Európai Parlament egészében nincs róla egyetértés, hogy egy ilyen listát valóban ki kellene próbálni már a következő évben. A legnagyobb frakció, a Fidesz-KDNP-t is a sorai között tudó Európai Néppárt például ellenzi ezt az ötletet. A páneurópai lista bevezetéséhez változtatni kellene az EP-választást szabályozó törvényen, ez pedig csak a nemzeti kormányok teljes egyetértésével lehetséges.

A döntést az EP összetételéről a Donald Tusk által vezetett Európai Tanácsban is meg fogják vitatni, mielőtt végleges formába öntik, ezért a képviselői helyek elosztása és az összeurópai lista egyelőre csak javaslat.

A képviselők a keddi döntésnél hangsúlyozták, hogy a változás csak akkor lép életbe, ha Nagy-Britannia valóban kilép az Európai Unióból. A remény hal meg utoljára.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !