A katolikus, konzervatív német EP-képviselő szerint tévúton jár az, aki autoriter eszközökkel védené a keresztény értékeket.
A leghosszabb ideje az Európai Parlamentben dolgozó német képviselő, Elmar Brok haragosan beszélt a német liberálisokról, akik megfutamodtak a felelősség elől, amikor kormányt kellett volna alakítaniuk Angela Merkellel és a német zöldpárttal.
Nem ért egyet a francia törekvésekkel, amelyek szorosabbra húznák a nyugat-európai együttműködést, mert ez a régi Európai Unióhoz vezetne vissza, és másodrangú országokká változtatná a közép-európai tagállamokat. Ezt Németország nem hagyná.
A menedékkérők kötelező elosztását nem erőltetné, mert nem lehet kényszeríteni másokat a szolidaritásra. A fideszes képviselőkkel 80-90 százalékban egyetért, a maradék ügyekről pedig világosan megmondják egymásnak, hogy nincs igazuk.
Putyin európai propagandájának kapcsán azt mondta: nagyon veszélyesnek tartja, ha a keresztény értékek védelmére hivatkozva épít valaki autoriter államot, mert a kereszténység éppen ellenkezője az autokráciának. A másik oldalról nézve az egyház csak akkor mondhat véleményt a politikáról, ha valamelyik politikai erő veszélyezteti az egyházat.
A választásokon győztes német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió egyik legfontosabb európai politikusa nagyon mérges a német liberális pártra, hogy nem alakítottak kormányt Angela Merkellel.
Heteken át alkudoztak, úgy, hogy valójában nem akartak koalícióra lépni. Egyszerűen abbahagyták a tárgyalásokat, amikor már megvolt a megállapodás
– mondta Elmar Brok, amikor arról kérdeztem, hogy miért olyan nehéz a kormányalakítás Németországban a tavaly őszi választások után.
72 éves, és majdnem negyven éve, 1980 óta folyamatosan EP-képviselő az észak-rajna-vesztfáliai német politikus. Kétszer is vezette az Európai Parlament külügyekkel foglalkozó szakbizottságát: 1999 és 2007, majd 2012 és 2017 között. Az európai föderáció és az EU bővítésének a híve. Az Európai Parlamentben őt bízták meg a 2004-es bővítés felügyeletével, amikor Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz. Angela Merkel pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU) politizál. A konzervatív Európai Néppárt egyik vezető figurája.
Christian Lindnerről, a német Szabad Demokrata Párt (FDP) vezetőjéről azt gondolja, hogy a politikai kommunikáció sokkal jobban érdekli, mint a felelősségvállalás. Azt is az FDP számlájára írja, hogy a helyettük beugró szociáldemokrata párt erős tárgyalási pozícióba került. Ugyanis most úgy áll a helyzet, hogy Angela Merkel rá van szorulva a szociáldemokratákra, ha kormányt akar alakítani. „Ha túlságosan megerősödik a szociális politika, a munkaadóknak a liberálisokat okolhatják miatta.”
Német belpolitikai kérdésekről sokat vitatkozott a konzervatív és a szociáldemokrata párt, az Európai Unió jövőjéről azonban ugyanúgy gondolkodnak. Emmanuel Macron francia elnök tervét valószínűleg el fogják utasítani az eurózóna közös költségvetéséről és a közös pénzügyminiszterről, de fejlesztenék az EU pénzügyi eszközeit.
„Emeljük az EU-s költségvetést és hozzunk létre egy pénzügyi stabilitási mechanizmust egy Európai Valutaalapon keresztül. De azt hiszem, nem fogunk elfogadni egy „extra” Európai Uniót, amelyik az eurózónából áll. Az euró az egész Európai Unió pénzeszköze. Nem szeretnénk határokat húzni, adminisztratív akadályokat állítani az EU-belül – magyarázta. – Lehet, hogy ahhoz van köze ennek a tervnek, hogy a franciák soha nem békéltek meg a bővítési folyamattal.
De a németek nem fogják hagyni, hogy a magyarok, a lengyelek, a csehek, a szlovákok másodrangú európaiak legyenek.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker bemutatott egy tervet arról, hogy pénzügyi segítséget kellene nyújtani az országoknak, ahol még nem vezették be az eurót, hogy minél előbb bevezethessék.
„Juncker tervére tekinthetünk úgy, mint ami áthidalja a francia és a német javaslatokat” – vélekedett a német képviselő.
Elmar Brok szerint szomorú történet lenne Európának, „hogyha ránk köszöntene a nyugat-európai országok együttműködésének a reneszánsza, ha feltámadna a régi Európai Unió.” De ugyanúgy katasztrófa lenne, hogyha bármelyik országcsoport mindig mindenben egyetértene.
A visegrádi országok sincsenek mindig ugyanabban a táborban, mondta. A migrációról mostanában ugyanaz az álláspontjuk a visegrádi négyeknek, mint Ausztriának, de ettől függetlenül az osztrák kancellárt, Sebastian Kurzot elkötelezett európainak tartja.
Amikor az EU bevándorlási politikájának a reformjáról van szó, a menedékkérők elosztása lesz az egyetlen vitatéma. Belpolitikai okok is hozzájárultak, hogy ekkora vita lett belőle, a többi között a magyar belpolitika is, mondta Elmar Brok.
Gyakorlatiasan értékeli, és jónak tartja az EU együttműködését Törökországgal, ami lehetővé tette, hogy Törökország ellásson hárommillió menekültet az uniós segítségével. Leszögezte, hogy a török-EU-s kapcsolatoknak vannak határai: Törökországot nem szabad fölvenni az Európai Unióba, mert nem teljesítik az emberi jogi, jogállamisági feltételeket, de az érdekünkben áll, hogy EU-n kívül együttműködjünk vele.
A német politikus szerint sem érdemes erőltetni a menedékkérők kötelező szétosztását. Inkább ki kell találni a feltételeit annak, hogy hogyan lehetnek szolidárisak a többiekkel a közép-európai országok, amelyekkel nehéz szót érteni, ha migrációról van szó. Hosszútávú megoldást pedig elsősorban az hozhat, ha elérjük, hogy ne történjen ennél is nagyobb baj a Közel-Keleten. Aztán pedig a szolidaritás érzése talán erősödni fog a következő harminc évben.
A putyini Oroszországot egy autoriter államnak tartja, amelyik egy veszélyes és téves példát mutat Európának arról, hogy hogyan védhetjük meg a biztonságunkat, a gazdasági érdekeinket és a keresztény értékeinket. A katolikus Elmar Brok nem is érti, hogyan lehet összekötni a kereszténységet az autoriter állammal, mert a két dolog ellentmond egymásnak.
Amikor arról beszélnek, hogy Európa elveszti a keresztény értékeit, és arra következtetésre jutnak, hogy ezért lejjebb kell építeni a liberális demokráciát, tökéletes tévúton járnak Elmar Brok szerint. Éppen az ellenkezőjét kell cselekedni.
Nem lehet védeni a keresztény értékeket úgy, hogy autoriterré válik valaki, mert a legnagyobb keresztény érték az egyén fontossága és az egyén joga az élethez. Ez az érték játszotta a főszerepet az európai fejlődésben is, magyarázta. Nem szereti, amikor a keresztény értékeket olyasmikkel teszik egyenlővé, mint hogy például megtiltjuk a homoszexualitást.
„Harcolni a homoszexuálisok ellen vagy emberek más csoportjai ellen, diszkriminálni őket, ez az ellenkezője a keresztény értékeknek. A magam részéről ellenzem a teljes házasságot homoszexuálisok között. De nem diszkriminálhatom őket. Meg kell találnunk a helyes egyensúlyt.”
Két hete volt egy nagy vita Magyarországon, amikor a hódmezővásárhelyi plébános azt mondta a misén, hogy a választásokon a Fideszre kell, hogy szavazzanak az emberek, ha a legjobbat akarják az egyháznak. Az ellenzék felháborodott, a Fidesz szerint mindenkinek joga van hozzá, hogy elmondja a véleményét.
Elmar Brok: Igen, de nem a szószékről. Beszélhet politikáról, ha úgy gondolja, hogy valamilyen politikai irány a kereszténység ellen dolgozik. De a helyzet általában túl bonyolult ahhoz, hogy konkrét pártokat megnevezhessen.
Magyarországon a kormány kampányának az a fő olvasata, hogy Magyarországot fenyegetik a közel-keleti bevándorlók, az iszlám, és meg kell védenünk a kereszténységünket és a keresztény értékeinket. És ezért kell, hogy a mostani kormányra szavazzanak. Erről mit gondol?
Elmar Brok: Hallgassák meg a pápát. Csak hallgassák meg, hogy mit mond a pápa. Megtesszük, amit tudunk. Az emberségesség a kereszténység része. Ha valaki az életét menti, mert egy diktátor meg akarja ölni, vagy börtönbe akarja csukni, segítenünk kell neki. Ha valaki gazdasági okok miatt jön, nem kell segítenünk. Hazaküldhetjük. Különbséget kell tennünk. A világ problémái nem európai földön fognak megoldódni.
Nálunk most az a helyzet, hogy a valóságban pontosan az történik, amit ön is elmondott, miközben a kormány propaganda célokra használja a bevándorlást.
Elmar Brok: Sokan és sok párt Németországban is használja ugyanezt a témát, propagandára, és nem megoldásokra. Ez sajnos igaz. Ez nem csak magyar probléma.
Ez része a demokráciának?
Elmar Brok: Nem, de azt hiszem, a gond az, hogy ezekben a modern kommunikációs időkben nemcsak álhírek terjednek, hanem szemétre való vélemények is, és sokan elhiszik őket. Nincs vita, és az interneten terjedő tartalmakat nem választják szét a valóságtól. Twitter-posztok vitatkoznak egymással, és ez nem vita, hanem vádaskodás, ami félelmet kelt az emberekben.
Hányszor tvíteltek arról, hogy tavaly 93 százalékkal kevesebb migráns jött a Közel-Keletről, mint 2016-ban? Senki nem erről beszél. Azokról a félelmekről beszélnek, amelyekkel 2015 nyarán és őszén szembesültünk. Akkor sok problémával néztünk szembe, mert nem voltunk felkészülve. Ez nem egy normális helyzet, és nem is lesz az a következő 15-20 évben. Ez egy hiba. Mindenütt, az én országomban, és a saját pártomban is. Azt hiszem, hogy intelligens emberek manapság azon kell, hogy dolgozzanak, hogy ne erősítsék a megosztottságot.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !