Lehet, hogy a francia köztársasági elnök egyetlen, Orbán Viktor által vallott értéket sem tart magáénak, de egy dolgot azért eltanulhatott tőle: a szuverenitást mint politikai szlogent. Emmanuel Macron kedden délelőtt vett részt egy hosszú vitán az Európai Parlamentben, ott szögezte le többször, hogy az EU jövőjének a kulcsa az, hogy vissza kell állítanunk az európai szuverenitást.

„Olyan generációhoz szeretnék tartozni, amelyik megvédi az európai szuverenitást, mert keményen harcoltunk érte, és mert meg most kell megteremteni a feltételeit annak, hogy a jövő generációk is szabadon dönthessenek a jövőjükről” – mondta a vitát indító beszédében Strasbourgban.

Kifejtette, hogy szerinte miért van erre szükség. „A kontextus, amiben mostanában Európáról beszélnek, az a megosztottság. A nemzeti egoizmus sok helyen megerősödik, és azt beszélik Európáról, hogy nem tud együttműködni” – fogalmazott Macron – Az illiberális szó is egyre terjed Európában, és egyértelműen kidolgozott stratégiával terjed az autoritarianizmus.”

Nagy átalakulásokat élünk most meg, akár a digitalizációra, a klímaváltozásra és a következményeire gondolunk. Ezek az ipari társadalom alapjait rengetik meg, tette hozzá.

Mindezek miatt új modellt kell felépíteni Európa közös társadalmi, politikai, és gazdasági működésére, és ennek az alapja a saját európai identitásunk kell, hogy legyen. Ez az identitás pedig Macron szerint nem más, mint az egyéneket, a kisebbségeket, az alapjogokat tiszteletben tartó liberális demokrácia. Máshogy is elmondta:

a válasz nem az autoriter demokrácia, hanem a demokrácia autoritása.

Az út előre nem lehet a szabadságjogok megnyirbálása, mert ez a szabadság védi és emancipálja az egyéneket. „A mi modellünk egyedi az egész világon – jelentette ki. – Nézzünk körül, hasonlítsuk össze magunkat más hatalmakkal: a világon hol van máshol olyan helyzet, hogy gazdasági, geopolitikai, diplomáciai és katonai erő azzal párosul, hogy tiszteletben tartjuk a szabadságjogokat és a kisebbségeket.”

Észak-Amerika sem áll azért rosszul ezekben a mutatókban, gondoltuk magunkban, de a következő mondataival Macron meg is magyarázta, hogy miért jött el az ideje Amerika ostorozásának: Donald Trump hozzáállása miatt a kereskedelemhez és a világszintű környezetvédelemhez. „Vannak olyan közeli szövetségeseink, amerikai partnereink, akik a multilaterális együttműködés elutasításának az útját választják a kereskedelemben és a klímapolitikában” – mutatott rá.

Probléma: a liberális demokrácia nem válhat populistává

Napról napra meg kell védenünk az európai modellt, szögezte le Emmanuel Macron. Viszont figyelembe kell vennünk, hogy vannak olyanok, akik nem akarnak több Európát. Felelősséggel jár, amikor „ebbe a kalandba be akarjuk vinni az embereket” – ismerte el, és világossá tette, hogy az emberek akarata ellenében nem szabad cselekedni. „Az emberek befolyásolása a populisták feladata – fogalmazott. –

Foglalkozni kell az európai népek és emberek haragjával – ez nem pedagogikus megjegyzés, hanem egy új kihívás.

A jövőjük miatt aggódnak ezek az emberek, ugyanakkor a múltbeli nacionalista mozgalmak alapján tudjuk, hogy milyen következmények merülhetnek föl a nacionalista mozgalmak megerősödésével. Macron azt javasolja, hogy másképpen kell föllépnünk: a demokrácia forrását kell megerősítenünk. Nem szabad Brüsszelt vagy Strasbourgot hibáztatni mindenért - persze sokaknak ez kényelmesebb lehet, de nem old meg semmilyen problémát.

Legyen egy strukturált vita, javaslatok, meggyőződések alapján, mondta a francia elnök.

Támogassa az EU a menekülteket befogadó közösségeket

Négy konkrét javaslatot tett az EU jövőjére.

1. A migrációra az lehet az egyik megoldás, ha az EU közvetlenül finanszírozza a befogadó és integráló közösségeket. Arra utalt, hogy nem feltétlenül országos hatáskör az, hogy az egyik európai uniós tagállamban menekülteket fogadnak be. Ha egy kisebb közösségben, egy településen például úgy döntenek, hogy vállalják, akkor ebben támogatni lehet őket.
2. Meg kell adóztatni a nagy digitális cégeket, és ebből az adóból az Európai Uniónak kell létrehozni egy saját, új forrást, hogy ne legyen csak a tagállamok befizetéseire ráutalva.
3. Bankunióra van szükség az eurózónában, és a költségvetések összehangolására.
4. Az eddigieknél sokkal jobban kell támogatni a kultúrát. 

A megosztottság és a konfrontáció nem menő

Remélem, hogy túl fogunk lépni az észak-dél-kelet-nyugat megosztottságokon, mondta Emmanuel Macron.

– zárta a beszédét.

Hegymászókötelet ajándékozott Macronnak a Zöldek frakcióvezetője

Rengeteg megjegyzést, bátorítást, de főleg kritikát kapott Emmanuel Macron az EP-képviselőktől a három órás vitában. 

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker üdvözölte az elnök harcias elkötelezettségét, és azt mondta: „Az igazi Franciaország visszatért!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azt mondta, hogy szerinte nem kell semmi újat kitalálni, csak azt kell átültetni a gyakorlatba, ami Európa lényege volt: a valódi parlamenti demokráciát, ahol tényleg az emberek hangját lehet hallani. „Az emberek úgy érzik, hogy nem figyelnek rájuk: az Európai Unióban egy külső hatalmat látnak, és nem a saját projektjüket – mondta.

„Nem lehet, hogy kormányfők Brüsszelt okolják a saját rossz döntéseikért, és nem lehet, hogy felosztjuk Európát jó és rossz európaiakra” – szögezte le.

Az európai szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azzal indított, hogy a „fake news”, az álhírek egész országokat irányítanak. Ezért van szükség erős Európára. Emlékeztetett rá, hogy Friedrich Schiller abban az időben írta az Örömódát, amikor a német területek a leginkább szét voltak aprózódva, a napóleoni háborúk alatt. Az Örömóda pedig most az Európai Unió himnusza. Tetszik neki Emmanuel Macron elhivatottsága, de figyelmeztette, hogy nehéz munka vár rá, hogyha szövetségeseket keres, rögtön az első lépésnél: Németországban. A német politika ugyanis sokkal megosztottabb, mint az elmúlt években.

Philippe Lamberts is arra figyelmeztette, hogy veszélyes vállalkozásba kezd, de a pártja, az Európai Zöldek támogatni fogják azokban az ügyekben, amelyekben egyetértenek vele. És egy hegymászókötelet ajándékozott neki, hogy erre emlékeztesse.

Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője kijelentette, hogy illiberális államoknak nincs is nem is lesz helye az uniónkban. Aztán önkritikusan hozzátette, hogy

nem az EU a probléma, hanem az, ahogy vezetjük az Európai Uniót.

Felhívta Emmanuel Macron figyelmét, hogy egy év múlva már egy másik Európai Parlamenttel fog együtt dolgozni, egy olyannal, amelyikben sokkal több fiatal ül majd: egy igazi európai generáció.

Lealázta a Nemzeti Frontot

A radikális jobboldali Nemzeti Front képviselője, Nicolas Bay nem fukarkodott a kritikával. A francia elnök legnagyobb hazai ellenzéke nevében a szemére vetette, hogy tévútra vezeti az országot, és hogy az Európai Unió egy elhibázott projekt.

Emmanuel Macron letorkolta, és felszólította, hogy tisztelettel beszéljen arról a nemzetről, amelyik a Parlamentbe küldte. „Nem kell ide eljárni dolgozni, ha ez a véleménye az intézményről” – mondta neki. Hozzátette, hogy a Nemzeti Front a saját projektjét képviselte a francia választásokon, és „ez vesztett, nem kért belőle a francia nép!”

Szíria: erőt kell felmutatni

Több felszólaló is megfeddte az elnököt azért, amiért Franciaország – az USA és Nagy-Britannia oldalán – katonai támadással avatkozott be a szíriai polgárháborúba. Az összehangolt légitámadás azt torolta meg, hogy Bassár el-Aszad csapatai vegyi fegyvereket vetettek be az ellenfeleikkel szemben.

Macron világossá tette, hogy a támadás nem egyenlő azzal, hogy hadat üzentek volna Aszadnak. Kizárólag a dzsihadistákkal háborúzik Franciaország a Közel-Keleten, szögezte le. Viszont folyik egy párhuzamos háború Aszad és a saját ellenzéke között hét éve, és a vegyi támadással a szíriai vezető átlépett egy vörös vonalat. ENSZ biztonsági tanácsi határozat szól ezeknek az eszközöknek a tilalmáról, emlékeztetett a francia elnök. „Ezek a légitámadások önmagukban nem oldanak meg semmit – mondta,  de megmutatják, hogy 

a jog alapján eljárók nem minősülhetnek gyengébbnek, mint az agresszorok.

Néhányan sérelmezték, hogy Macron a saját hatáskörében, a Nemzetgyűlés megkérdezése nélkül döntött a támadásról. Erre határozottan azt felelte, hogy semmi közük hozzá. „A francia köztársasági elnök dönt a francia intervencióról. Arról ne beszéljenek nekem, hogy nem tetszik önöknek a francia szabályozás." Különösen azután, hogy hónapok óta humanitárius erőfeszítéseket tesznek a szíriai helyzet kezelésére, és az ENSZ BT elfogadott egy határozatot ta tűzszünetről, amit Aszad erői megsértettek.

Nem az egész EP barátja Macronnak

Az egyik képviselő megkérdezte tőle, hogy nem tartja-e képmutatásnak, hogy az Oroszország elleni erős, közös európai fellépést szorgalmazza, miközben Németország hatalmas üzletfele az oroszoknak, a második Északi Áramlat gázvezeték formájában. Ami ráadásul nagyságrendekkel növeli Európa energiafüggőségének kockázatát Oroszországtól.

Nagyon kényes kérdés, mondta rá Macron, mert valóban a kollektív európai energiaszuverenitást veszélyezteti a német–orosz gázvezeték. Az energiaszuverenitás kapcsán pedig még elmondta, hogy az öt éves elnöki mandátuma alatt bezár majd Franciaország minden fosszilis erőműve.

Több közép-európai politikus kifejtette, hogy mennyire veszélyes a kétsebességes Európa ötlete, ami Macron EU-reformterveinek a sarokköve. Ha Nyugat-Európa szorosabb együttműködésre lép, az újabb megosztottsághoz vezet majd a kontinensen, emlékeztették.

„Máris többsebességes Európa működik, ne legyenek illúzióink – felelte erre. – Az erkölcsi kötelességünk ezzel kapcsolatban az, hogy ezek a klubok ne legyenek zárt ajtós klubok. Úgy lépjünk előre, hogy a legambiciózusabbak, legvoluntaristábbak tudjanak gyorsabban haladni. Az egész klub nem tud egyszerre haladni” – mondta, és megemlítette, hogy az egész Európai Unió néhány „őrült” kezdeményezése alapján jött létre – ezért lehetünk most itt.

(Borítókép:  Emmanuel Macron beszél az Európai Parlamentben 2018 április 17-én - fotó: Frederick Florin / AFP)