Az Európai Parlament közös eljárásrendet dolgozott ki a menedékkérelmek európai elbírálására. A Fidesz szerint ez veszélyezteti a déli határzárat, a javaslat DK-s felelőse viszont azt mondja: éppenhogy a közös szabályokkal lehetne jobban kontroll alatt tartani a migrációt.
Brüsszelben egységes szabályok készülnek arról, hogy hogyan kellene az Európai Unióban elbírálni a menedékkérelmeket, valamint hogy milyen feltételekkel és hová lehet visszaküldeni a migránsokat, ha nem kapnak az EU-ban menedéket.
Az Európai Parlament (EP) emberi jogi szakbizottsága, a LIBE szerdán elfogadta a saját álláspontját az új, egységes eljárásrendről. A többi között kikötik, hogy
Az EP illetékes képviselői azt is lefektetik, hogy minden kérelmezőnek joga van személyes interjún bizonyítani, hogy védelemre szorul, hogy minden kérelmezőt ingyenes jogsegély illet meg, és hogy lehetősége van fellebbezni a hatóság döntése ellen.
Ha hamis vagy ellentmondásos adatokat közöl magáról, vagy csak az a célja, hogy időt nyerjen, mielőtt kitoloncolják, miközben biztonságos országból jön, vagy ha nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országnak, akkor gyorsított, két hónapos eljárásban is kezelhetnék az ügyét.
Az emberi jogi szakbizottság egységesítené a biztonságos országok listáját is, ahová vissza lehet küldeni olyan embereket, akik az EU-ban nem kapnak védelmet. Azok az államok tekinthetők biztonságosnak, ahol demokrácia működik, nem jellemző, hogy üldöznék, kínoznák az embereket, és nem zajlik fegyveres konfliktus.
Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia ilyen országok, Törökország viszont egyelőre nem a testület szerint.
Ezek még nem a végleges szabályok, csak az Európai Parlament álláspontja. Szerdán arra kapott felhatalmazást az EP küldöttsége, hogy ezeket az elveket képviselje, amikor elkezd tárgyalni a közös menedékkérelmi eljárásról a nemzeti kormányokkal.
Ha a parlament szövegét ültetnék át a gyakorlatba, az ellehetetlenítené a magyar tranzitzónákban történő menekültügyi eljárás lefolytatását, és jogilag veszélyeztetné a déli határzár működését – írta közleményben Gál Kinga, a Fidesz-KDNP képviselője, a szakbizottság alelnöke.
Rámutatott, hogy az eljárásügyi rendelettervezet a menedékkérők, így akár illegális migránsok érdekeinek képviseletében fogalmazódott meg, bonyolultabb eljárási és további jogorvoslati lehetőségeket javasol. Ez adott esetben indokolatlanul elnyújtaná a menekültügyi eljárásokat, továbbá kivitelezhetetlenné tenné a gyors kormeghatározást és interjúkat, vagyis a menedékjoggal visszaélők gyors kiszűrését. „A LIBE által megszavazott procedúra minden szakaszában indokolatlanul bonyolult, így rontja az egész menekültügyi eljárás hatékonyságát” – fogalmazott Gál Kinga.
Az Európai Néppárt magyar képviselője szerint abszurd, hogy a szöveg szerint ezentúl nem lehet biztonságos harmadik országnak tekinteni azokat az államokat, ahol a migráns nem részesülne a megfelelő életszínvonal fenntartásában. Nem lehet majd automatikusan elutasítani a menekültkérelmeket pusztán arra hivatkozva, hogy biztonságos országon (pl. Szerbián) keresztül érkeztek, ahol életük már nincs veszélyben.
Egészen elképesztő módon a javaslat törölné Törökországot a biztonságos származási országok közül, ezzel ellehetetlenítve az EU-Törökország megállapodást, amely segített megállítani a Balkánra nehezedő migrációs nyomást.
„Teljesen elfogadhatatlan számomra, hogy automatikusan kötelezővé tennék ezen eljárásjogi szabályokat, s ezáltal egy olyan fontos területen csökkentenék a magyar hatóságok mozgásterét, mint a menekültügyi eljárásjog. Hazánk ugyanis hatékonyan reagált a migrációs válságra a határon található tranzitzónák kiépítésével. Joggal várjuk el ezért az uniótól, hogy kodifikálja ezt a sikeres megközelítést, és ne csökkentse a magyar hatóságok mozgásterét a kérdésben” – mutatott rá a néppárti politikus.
A szerdán elfogadott javaslat „egyáltalán nem bonyolítja az eljárást, hanem gondosan szabályozza” – mondta az EUrologusnak a DK-s Niedermüller Péter, aki a parlament szociáldemokrata frakciójának a nevében vett részt a javaslat összeállításában.
A Demokratikus Koalíció EP-képviselője hangsúlyozta: az előterjesztés új elemei egyáltalán nem arról szólnak, hogy hogyan lehet Európába menedékkérőket beengedeni, hanem pontosan az ellenkezőjéről: szabályozza, hogy milyen feltételekkel lehet valakit beengedni, és hogyan lehet visszaküldeni.
„A magyar kormány azt szeretné, ha teljesen szabadon határozhatná meg, hogy milyen eljárást alkalmaz, de vannak bizonyos egyetértések az EU-n belül, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Például abban, hogy nem akarjuk olyan országba visszaküldeni őket, ahol háború dúl – magyarázta Niedermüller Péter. – Ha pedig ezt nem tehetjük meg, akkor muszáj arról is gondoskodni, hogy hogyan lehet irányítani, szabályozni és ellenőrizni, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel.”
Tehát ha valaki például Csádból vagy Maliból jön, és azt állítja, hogy ott üldözik, de Európában nem kap védelmet, a hatóságnak első körben meg kellene vizsgálnia, hogy mondjuk Egyiptomba, Marokkóba vagy Tunéziába elküldheti-e, mondott egy példát a képviselő.
Az egységes európai eljárásrend szélesebb körben szabályozná, hogy hogyan kell lefolytatni egy menedékkérelem elbírálását. Arról, hogy kinek adunk védelmet, természetesen továbbra is a magyar hatóság dönthetne, viszont az eljárás során több mindenre kellene tekintettel lenni az Európai Parlament szerint.
Például, a mostani eljárásban, ha tudatosan téves adatot ad meg egy menedékkérő, annak egyértelműen elutasítás a következménye. Az új szabály lehetővé tenné, hogy az adatokat korrigálja, mert előfordulhat, hogy félreértés történt, például egy másik nevén nevezte meg a régiót, ahonnan származik.
Egy másik változtatás, hogy ingyenes jogi segítséget kellene biztosítani a menedékkérőnek nemcsak a kérelme benyújtásakor, hanem akkor is, ha először elutasítják a kérelmét, és egy második keresetben fellebez a döntés ellen.
Egyértelműsítené az új rendszer a családegyesítési szabályokat. Sok európai ország most a férj-feleség-gyerekek dimenzióra szűkítené a lehetőséget. Az Európai Parlament javaslata ennél szélesebben értelmezi, és jól körülhatárolja, hogy mikor és milyen családtagjai kaphatnak védelmet azoknak, akik már megkapták a státuszukat.
Az egységesítésnek az lenne az értelme, hogy Franciaországtól Görögországig ugyanazon eljárás szerint kellene például hozzálátni, hogy megállapítsák egy kérelmező életkorát, vagy a történetének a hitelességét. Ezek az eljárások most egyáltalán nem egyértelműek. Januárban az EU Bírósága egy magyarországi menedékkérő ügyének kapcsán tisztázta, hogy egyetlen pszichológiai teszt eredményére nem lehet alapozni egy kérelem elutasítását.
Niedermüller Péter azt mondta: az Európai Parlamentben szeretnék, ha közös európai eljárásrend jönne létre, de ez egyelőre álom. Ez csak akkor valósul meg, hogyha az európai nemzeti kormányok is egyetértésre jutnak. A biztonságos országok listája körül óriási viták várhatók, és akörül is, hogy milyen alapon lehet valakit egy bizonyos országba kiutasítani.
A menekültügyi eljárásrend vitája csak a parlamentben másfél évig tartott, és ez volt a könnyebb része a megegyezésnek. Az eljárásrenden kívül pedig több más menekültügyi jogszabály is viták tárgya még a nemzeti kormányok Tanácsában, például a Dublin-reform (vagyis a kvóták) és az európai menekültügyi hatóság működése.
Ráadásul érzékeny időszakba érkezünk, mert egy év múlva európai parlamenti választásokat tartanak, és a migráció minden bizonnyal a legfontosabb kampánytéma lesz. A DK-s európai parlamenti képviselő szerint ebben a magyar kormány is szerepet vállal majd: „Orbán Viktor meg fogja próbálni meggyőzni a pártcsaládját, hogy a bevándorlás és az attól való félelem, mint egyetlen, erős kampánytéma alkalmazható európai szinten is, és ezzel lehet biztosítani az Európai Néppárt többségét a következő uniós törvényhozásban is.”
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !