A „hetes cikkes” eljárás célegyenesébe került Magyarország az Európai Parlamentben (EP), amikor szerda délelőtt a kulturális és oktatásügyi szakbizottság is megszavazta a véleményét az európai alapértékek magyarországi állapotáról. Úgy találták, hogy a felsőoktatás, a romák diszkriminációja, a sajtószabadság és a civil szervezetek helyzete miatt Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A hetes cikk szerinti eljárás azt jelenti, hogy a többi európai uniós nemzeti kormánynak is foglalkoznia kell az európai értékek magyarországi védelmével, és ajánlásokat kell megfogalmazniuk a magyar kormánynak, hogy mit kellene máshogyan csinálnia, hogy azok ne sérüljenek.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

CEU, civiltörvény, sajtószabadság

A kulturális és oktatásügyi szakbizottságban (CULT) 13:4 arányban hagyták jóvá a véleményt, a dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy mindeddig nem sikerült rendezni az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti vitát a felsőoktatási törvényről. Kiemelték: Magyarországnak joga van saját oktatási törvényekhez, de azok nem lehetnek ellentétesek a belső piaci szabadságjogokkal – foglalta össze az állásfoglalást az MTI.

Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP bizonyos vonatkozó ajánlásait, ugyanakkor problémásnak nevezték a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyének elhúzódását, és az intézmény működését lehetővé tevő megállapodás aláírására szólították fel a kormányt, mondván, a CEU már teljesítette az előírt feltételeket.

A CULT szerint a brüsszeli testület nem volt elég alapos a 2010-es magyar médiatörvény vizsgálatakor, annak a kereszttulajdonlásra vonatkozó szabályai ugyanis például nem elégségesek, emiatt a médiapiacon torzulások és egyensúlyzavarok keletkeztek.

Hangsúlyozták, hogy a magyar médiapiac koncentrációja megnőtt, rengeteg független helyi rádióadó és tévéállomás eltűnt. Mint írták, az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalan mértékben kedveznek egyes vállalatoknak mások rovására, az állami megrendeléseket jellemzően kormányhű, túlnyomórészt oligarchák ellenőrzése alatt álló médiaorgánumok kapják meg.

A képviselők aggodalmukat fejezték ki a sajtó szabadságának és sokszínűségének helyzete, illetve a civil szervezetek szűkülő tere és az ellenőrzés alá vonásukra irányuló kísérletek miatt.

Kitértek végül arra is, hogy aggályosnak tartják a romákkal szembeni diszkrimináció „számos mindennapi formáját” és a roma gyerekek iskolai szegregációjának rendszerszintű jelenségét.

Szeptemberben kerül a plenáris elé

A szakbizottságban még márciusban vitáztak a kérdésről, amely azért volt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CULT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó értékelés ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldte már a véleményét, mind a három testület azt javasolta, hogy utalják Magyarországot a többi kormány elé, és ezzel induljon meg a hetes cikkes eljárás.

Baloldali akció az egész

A szöveg egyértelműen politikailag elfogult és mindenáron Magyarország megbüntetését szorgalmazza, írta közleményben Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője. Szerinte a véleményben a felsőoktatási törvényen, a CEU helyzetén, a roma gyermekek oktatásban való szegregációján és a médiaszabadságon kívül a civil szervezetek „nehéz” helyzetét is alaptalanul kritizálják.  

A német szociáldemokrata jelentéstevő, Petra Kammerevert a liberálisokkal és a szélsőballal karöltve kizárólag a nyugati liberális média, a  Soros-szervezetek és a CEU vezetőségének véleményére hagyatkozva készítették el a véleményt, vélekedik a fideszes politikus. Az objektív tények és az aktuális helyzet nem érdekelte a képviselőket, akik előre eldöntötték, hogy Magyarországot meg kell büntetni, pellengérre kell állítani.

„Bár a néppárti képviselők egy része igyekezett finomítani a szövegen, és a végszavazásnál is tartózkodtak vagy ellene szavaztak, a végeredmény mégis elfogadhatatlan lett. A 7-es cikkely szerinti eljárás kilátásba helyezésével továbbra is világos a baloldal célja: nyomásgyakorlás a magyar kormányra, hogy adja fel elveit és eddigi eredményeit, s hódoljon be a brüsszeli fősodor akaratának, áldozza fel az országot a „nyílt társadalom” eszméjének” – hangsúlyozta Bocskor Andrea a szavazást követően, mely 13 mellette, 4 ellene és 8 tartózkodással zárult.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !