Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezérigazgatója kedd este az Európai Parlament (EP) elnöke és frakcióvezetői előtt jelenik meg a Facebook-felhasználók személyes adataival való nagyszabású visszaélés, a Cambridge Analytica-botrány miatt.
Tajani április végén tett közzé egy írást arról, hogy Zuckerbergnek meg kellene jelennie az EP előtt a március közepén kirobbant Cambridge Analytica (CA) botrány miatt, erre reagált múlt hét végén a Facebook vezetője.
A Facebook renoméját alaposan megtépázta a március közepén kirobbant botrány. Az ügy lényege, hogy kiderült: a CA pár éve a Facebookon keresztül jogosulatlanul jutott hozzá legalább 87 millió ember adataihoz. Bár később a Facebook kérte, hogy ezeket töröljék, amit állításuk szerint meg is tettek, úgy tűnik, mégse, vagy ha magukat az adatokat törölték is, az azokra épített modelleket megtartották, és ezeket – szintén a saját állításukkal ellentétben – fel is használhatták Donald Trump amerikai elnöki kampánya során a politikai üzenetek személyre szabására.
A Facebookot azért vették elő az ügy kapcsán, mert a vádak szerint nem védték eléggé a felhasználóik adatait, és nem is csak a CA-val szemben, hanem feltehetően egy sor hasonló esetben sem. Azóta sorra jönnek a hasonló ügyek: több millió ember érzékeny adataihoz férhetett hozzá éveken keresztül gyakorlatilag bárki, több száz app problémásan kezelte az adatokat, a Facebooknál dolgozók jelszó nélkül is be tudnak lépni a fiókunkba, és amúgy is sok tízmillió kamuprofillal van teleszemetelve az oldal.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Facebookot már a 2016-os amerikai elnökválasztás állítólagos orosz befolyásolásában játszott szerepe, vagyis az oldalon elszaporodó álhírek és orosz finanszírozású politikai hirdetések körüli felhajtás miatt is kemény bírálatok érték és érik még ma is, nem csoda, hogy Mark Zuckerberg cégvezért áprilisban eléggé megizzasztották az amerikai szenátusi meghallgatásán. Most sem számíthat könnyű menetre az Európai Parlamentben.
A meghallgatást itt követheti élőben, de a legfontosabb történéseket mi is megírjuk a videó alatt:
Tajani kiemelte, hogy senki nem akarja kiiktatni a közösségi médiát az emberek életéből, de fontos, hogy megfelelő keretek között tartsák ezek működését, mert az utóbbi időben nagyon elharapódzott a helyzet.
Ezután Zuckerberg kapott szót. Arról beszélt, hogy a Facebook új eszközöket adott az embereknek a kommunikációhoz, és felsorolt egy sor olyan helyzetet, amikor hasznosnak bizonyult az utóbbi időben az oldal, például terrortámadások utáni bejelentkezésre, illetve szerinte 18 millió kis vállalkozás használja Európában, vagyis felpörgeti a gazdaságot is.
De a cégvezér elismeri – most már – a számos problémát is, amelyet az álhírek és hasonló manipulációk okoztak, okoznak. Mint mondta, ennek visszaszorításában felelősségük van.
Eleinte nem vállaltuk a felelősséget, ami hiba volt, és ezért elnézést kérek
– mondta.
Zuckerberg újra felsorolta, milyen intézkedéseket tesznek a problémák megoldására. Mint mondta például, megduplázzák azoknak az embereknek a számát, akik a tartalmak szűréséért felelnek, év végére több mint 20 ezer munkatárs fog ezen dolgozni. A szigorítások a Facebook profitját is meg fogják tépázni, de Zuckerberg szerint az emberek biztonság mindig fontosabb volt nekik ennél. Arról is beszélt, hogy a botrányok hatására átnézték, melyik app mihez fér hozzá, és nagyobb kontrollt adnak a felhasználók kezébe.
Zuckerberg szerint 2016-ban túl lassan azonosították az orosz információs beavatkozást, mert akkor még másfajta támadásokra összpontosítottak, például az adathalász kísérletekre. Azóta viszont számos választáson – többek között Franciaországban, Németországban és helyi amerikai választások során – együttműködtek a helyi hatóságokkal és már hatékonyabban léptek fel a támadási kísérletek ellen. Arról is beszélt, hogyan teszik átláthatóbbá a fizetett politikai hirdetéseket, amelyek szintén sok galibát okoztak például a 2016-os amerikai választások során.
A Facebookot 400 millióan használják Európában, a cégnek Dublinban van központja, illetve több európai adatközpontot is nyitottak, és hamarosan már 10 ezer embernek adnak munkát a kontinensen, szóval látszik, hogy fontos nekik Európa – bizonygatta Zuckerberg a kérdések előtti beszéde végén.
Nem túl felhasználóbarát módon az összes képviselő sorban egymás után felteszi az összes kérdését, a folyamatosan jegyzetelő Zuckerberg csak ezen után fog majd egyben válaszolni.
A bocsánatkérés pozitívum, és abszolút szükséges, de nem elég, ezt ön is tudja. Cselekedni kell
– nyitott rögtön erősen az első kérdező, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Arra volt kíváncsi, hogy amikor tudomásukra jutott, hogy a CA jogosulatlanul használta fel az adatokat, és elvágták a hozzáférését a Facebook adataihoz, miért nem tették ezt meg akkor más cégekkel szemben? A CA elszigetelt eset, tudja-e garantálni, hogy nem fognak további hasonló botrányok előfordulni? Arra is kíváncsi volt, hogy Zuckerberg személyesen hozta-e meg a döntést még 2015-ben, hogy ne értesítsék a felhasználókat a CA visszaéléseiről. (Ez a GDPR szerint kötelező lesz majd hasonló esetekben.) A Facebook monopóliumának megtörése is felmerült, Weber szerint nyilvánosságra kellene hozni a Facebook algoritmusait, amelyek a hírfolyam összeállításáért felelnek, mert a cég hatalmas befolyással bír ezek miatt.
A német szociáldemokrata Udo Bullmann arra volt kíváncsi, készen áll-e a Facebook a GDPR kihívásaira, hiszen az új rendelet alig három nap múlva, május 25-én élesedik. Azt is Zuckerbergnek szegezte, hogyan fogják garantálni, hogy az elkövetkező választásokba senki nem fog tudni belenyúlni, és hogy mit akarnak kezdeni azzal, hogy a Facebooknak ne legyen üzleti érdeke, hogy hagyja ezeket a beavatkozásokat. (Ezzel nyilván arra gondolhatott, hogy az álhírek felpörgése nem feltétlenül jött anyagilag rosszul a cégnek.)
A brit Syed Kamall leszögezte, hogy üzlet- és innovációpárti, nem akar senkit tönkretenni. Azt viszont kifogásolta, hogy a Facebook miért gyűjt olyanokról is adatokat, akik nem is Facebook-felhasználók, és mit akar ezzel a jövőben kezdeni a cég.
Azt hiszem, ez a 14. vagy 15. bocsánatkérése, idén már háromszor kért bocsánatot
– jegyezte meg Guy Verhofstadt. Ő is a GDPR-nak való megfeleléssel kapcsolatos kételyeit fogalmazta meg, és szintén arról beszélt, hogy a Facebook szerinte monopólium, és ezzel kezdeni kellene valamit.
A zöldpárti belga Philippe Lamberts egyszerű eldöntendő kérdéseket tett fel, olyasmiket, hogy meg fogja-e engedni a Facebook, hogy a felhasználók letiltsák a célzott hirdetéseket; nyilvánosságra fogják-e hozni a cég adóügyeit; semleges platform-e a Facebook vagy tartalomelőállító. (Ez utóbbi gyakori vád a Facebook kapcsán: gyakorlatilag médiamonopóliummá vált, mégse ismeri el a kritikusai szerint, hogy tartalmi szempontból is felelőssége van, nem lehet ilyen fontos szerep mellett egyszerű semleges felület.) A szocialista német Gabriele Zimmer többek között a női jogok képviseletét kérte számon Zuckerbergen.
Én vagyok a Facebook legnagyobb felhasználója
– kezdte Nigel Farage, a brexit egyik fő arca, aki azzal vádolta a Facebookot, hogy elfogult egyes politikai véleményekkel szemben, szerinte egyetlen algoritmusváltoztatás hatására óriásit zuhant idén a jobbközép politikai vélemények láthatósága a platformon. Farage szerint sokkal nagyobb transzparenciára lenne szükség a Facebook részéről abban, hogy kik és hogyan ellenőrzik a tényeket, kik és hogyan döntik el, mi elfogadható és mi nem.
A francia Nemzeti Front képviselője, Nicolas Bay is hasonló véleményen van, szerinte az álhírek elleni küzdelem nagyon fontos cél lett az utóbbi időben, de kérdés, hogy ennek ürügyén nem sérti-e a Facebook a szólásszabadságot. Az ír Diane Dodds pedig a cyberbullying, vagyis a netes zaklatás elleni keményebb fellépést követelte, hogy a gyerekek erősebb védelemben részesüljenek az oldalon.
Néhány további képviselő is kérdezett még, de egyre inkább önismétlésbe csaptak át a vádak és a konkrét kérdések terén is.
A kérdésözön után Zuckerberg kapta vissza a szót, és elkezdett mindenre ömlesztve válaszolni.
Először arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciára épülő eszközeik segítésével egyre előbb vesznek észre és szűrnek ki egyre több szélsőséges, például terrorista tartalmat, már mielőtt még a közösség jelentené ezeket. A bullyinggal kapcsolatban is egyre hatékonyabban lépnek fel szerinte. Ahogy ő is felidézte, volt honnan fejlődni: az élő videók bevezetésekor több öngyilkosságot is élőben követhettek a nézők.
Sose leszünk ebben tökéletesek. Ez egy fegyverkezési verseny
– mondta, utalva arra, hogy a platformot rosszra használók is hasonló eszközöket vetnek be. Szerinte azonban fontos, hogy minél proaktívabbá váljanak, és ebben a mesterséges intelligencia fontos eszköz.
Zuckerbeg ezután megint az álhírek elleni küzdelemről beszélt. Mint mondta, többféle álhírterjesztő van: a nagyipari spammerek, akiknek gazdasági haszonszerzés a céluk; a kamuprofilok, amelyeket politikai célokra használnak; a jó szándékú felhasználók, akik meggyőződésből osztják a kamut. Zuckerberg szerint ebben a legfontosabb, hogy világszerte egyre több tényellenőrző szervezettel működnek közre.
A választások biztonságosságáról Zuckerberg megismételte, amiről már korábban is beszélt: mindig a helyi hatóságokkal együtt vadásszák le a kamuprofilokat; emellett sokkal nagyobb átláthatóságra törekszenek, mint korábban, hogy mindenki láthassa, ki milyen hirdetésért fizet.
Szerintem nem az a kérdés, hogy legyen-e szabályozás vagy ne, hanem hogy mi a jó szabályozás
– mondta azokra a felvetésekre, hogy a Facebook olyan nagy monopólium, hogy törvényileg kellene kordában tartani. Szerinte fontos a szabályozás már csak azért is, hogy a következő egyetemi szobában ülő programozó ugyanúgy felfuttathassa a maga sikercégét, mint annak idején ő maga. A lényeg, hogy a szabályok elég rugalmasak legyenek, hogy ne fojtsák meg a cégeket és az innovációt.
Zuckerberg szerint ők nem is igazán monopólium, hiszen egy folyamatosan jelenik meg és válik népszerűvé egy csomó másik kommunikációs eszköz. (Arra nem tért ki, hogy a legnépszerűbb négy ilyen alkalmazás az ő tulajdonukban van.)
A Facebook mindenhol rendesen fizet adót, és rengeteget fektet be Európában – hangsúlyozta. A GDPR-ról annyit mondott, hogy már elkezdték bevezetni a rendelettel kapcsolatos újításaikat, és minden előírásnak meg fognak felelni.
Soha nem döntöttünk és nem is fogunk arról dönteni, hogy milyen politikai irányultságú tartalom jó és melyik nem
– ígérte, felidézve, hogy a legutóbbi változtatásokkal egyébként is a család és a barátok által megosztott tartalmakat akarják előnybe részesíteni.
A Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatban azt mondta, még akkoriban, amikor kiderült, hogy jogosulatlanul használták fel az adatokat – vagyis 2014-ben –, olyan változtatásokat hajtottak végre, amelyek után új appokal már nem fordulhatott elő hasonló visszaélés. Az utóbbi időben visszavont jogosultságú appok még a korábbi időszakban nyertek hozzáférést. Ezzel kapcsolatban is azt hangsúlyozta, hogy igyekeznek a reaktivitás felől a proaktivitás felé tolódni.
Zuckerberg érezhetően kincstári válaszokat adott, és amikor úgy gondolta, végzett a mondanivalójával, megköszönte a figyelmet – és ekkor a képviselők hangos méltatlankodásba kezdtek, amiért szinte egyetlen konkrét kérdésükre se kaptak választ, de Zuckerberg időt kért, nem akart több kérdésre válaszolni. A képviselők szerint a Facebook-vezért visszaélt a vitaformátummal: minden kérdésüket egyszerre kellett feltenniük, így könnyebb volt megválaszolatlanul hagynia azokat.
Tajani elnök javaslatára végül Zuckerberg megígérte, hogy a következő napokban írásban válaszolni fognak a megválaszolatlanul maradt kérdésekre is. Ezzel a meghallgatás véget ért.
A meghallgatás után következő sajtótájékoztatóján Antonio Tajani megvédte Zuckerberget, akinek szerinte amerikai állampolgárként nem volt kötelessége megjelenni az Európai Parlament előtt, mégis rengeteg kérdést hallgatott meg és sokra válaszolt, a többire pedig még válaszolni fog.