Hiába harcolunk annyit Brüsszellel, a magyarok majdnem kétharmada szerint jó dolog az EU-tagság.
A magyar állampolgárok 58 százaléka elégedett az Európai Unión belüli demokrácia működésével, és 61 százalékuk szerint jó dolog Magyarország EU-tagsága. Ez 5 százalékpontos emelkedés a legutóbbi, 2017-es eredményhez képest. A magyarok fele pedig úgy érzi, hogy számít a véleménye az EU-ban, derült ki az Eurobarometer szerdán közzétett felméréséből.
Az uniós demokrácia működését kedvezőbben ítélik meg Magyarországon, mint az egész EU-ban átlagosan. Az Európai Unióban átlagosan az emberek 46 százaléka elégedett az EU-n belüli demokráciával. Az uniós tagság is valamivel kevesebb embert győzött meg az EU-ban, mint nálunk: átlagosan 60 százalék nyilatkozta azt, hogy szerintük jó dolog az EU tagjának lenni. Európai szinten ugyancsak kevesebb, 48 százaléknyi ember gondolja, hogy a szava számít az EU-ban.
Az áprilisban végzett kutatás azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a polgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes európai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz; ez a tendencia 2016 óta töretlen, írja az Európai Parlament közleménye.
A Magyarországon fölvett adatok összefoglalóját itt találja. Az összes eredményt ezen az oldalon tették közzé.
Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már azt mutatta, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU őket képviselve keres megoldásokat az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken, számolt be az Európai Parlament.
Arra a kérdésre, hogy mely témák szerepeljenek kiemelten az európai választási kampányban, az állampolgárok a terrorizmus elleni küzdelmet (49 százalék), a fiatalkorúak munkanélküliségének kezelését (48 százalék), és a bevándorlást (45 százalék) jelölték meg legfontosabbként.
A magyar válaszadók többsége szintén e területeket emelte ki, de más sorrendben (bevándorlás: 60 százalék, terrorizmus 47 százalék, munkanélküliség 40 százalék). A magyarok magas arányban jelölték meg a külső határok védelmét (43 százalék), amely összeurópai szinten csak 26 százalék szerint kiemelten fontos téma. Az uniós állampolgárok számára kiugróan fontos a gazdasági növekedés kérdése is (42 százalék).
Az Európai Parlament frissen közzétett közvélemény-kutatására hivatkozva az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani elmondta, hogy az európaiak jelentős része elégedetlen azokkal a válaszokkal, amelyeket a migrációs válság megoldása érdekében az európai uniós intézmények adtak, és kevésnek érzik a megoldás iránti európai elkötelezettséget is.
Nem elégséges továbbá a migrációs beáramlás által elsődlegesen érintett frontországokkal kifejtett európai szolidaritás sem – hangsúlyozta az EP elnöke. Kijelentette, a problémát a gyökerénél kell megfogni. Ki kell használni a nemzetközi együttműködésből adódó lehetőségeket, hogy minél több befektetés jöhessen létre Afrikában a helyi gazdaság fellendülése és megerősödése érdekében. Ha ugyanis nem változik a helyzet, a gazdasági mutatók, a belső feszültségek és a klímaváltozás okozta nehézségek miatt újabb embertömegek fognak Európába vándorolni.
Véleménye szerint a 2020 utáni hétéves időszak EU-költségvetésének válaszolni kell tudnia ezekre a kihívásokra. Kiemelte ugyanakkor, hogy a pénz nem elég, közös stratégia kidolgozásával kell küzdeni a szegénység, a terrorizmus és a klímaváltozás ellen. Emellett segíteni kell az oktatást és munkahelyeket kell teremteni Afrikában.
Hozzátette, Európának mindemellett meg kell erősítenie a határvédelmét, és újabb jogosítványokat kell adnia az unió határvédelmi ügynökségének. Tajani hangsúlyozta: a Közel-Keleten békére kell törekedni. Megegyezést kell elérni Szíriában és a palesztin-izraeli kérdésben egyaránt. Mint mondta, az európai intézmények továbbra is elkötelezettek a két államon (Izrael mellett a palesztin államon) alapuló békés megoldás mellett.
Ha ezekre a kérdésekre nem sikerül minden fél számára megfelelő válaszokat találni, Európa további menekültekre számíthat - tette hozzá. Az EP elnöke Európa jövőjével kapcsolatban kijelentette: Európa érdemes arra, hogy megvédjék. Meg kell védeni a határokat, a kereskedelmet és fogyasztókat, a belső piacot, erősíteni kell és segíteni a gazdasági fejlődést.
Ezért az egy év múlva esedékes EP-választás alapvetően fontos Európa jövője szempontjából, a kampány ugyanis nem politikai pártok között és eszmék körül zajlik majd, hanem az lesz a kérdés, hogy ki képes megvédi Európát, az európai értékeket – hangsúlyozta Tajani.
(MTI)
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !