Új pénzalapot hoznának létre az európai értékek védelmére, de a több, mint félmillárd euró csak papíron mutat jól, és csak első ránézésre. A magyar civil társadalom nem számíthat túl sok támogatásra az Európai Uniótól a jövőben sem.
Új pénzalapot hozna létre az Európai Bizottság olyan civil szervezetek támogatására, amelyek védik az európai értékeket, és egy nyílt, demokratikus és befogadó társadalom fenntartását segítik – jelentette be szerdán az uniós testület. A „Jogérvényesülés, Jogok és Értékek” elnevezésű alap 642 millió eurót fordíthat erre a célra 2021 és 2027 között, ha az Európai Parlament és a nemzeti kormányok is hozzájárulnak a következő hónapok-évek költségvetési tárgyalásain.
Azok, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés a 2. cikkében felsorol. Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, ezeken belül a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása. A pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség.
A Jogok és Értékek programra közvetlenül az Európai Bizottságnál lehet majd jelentkezni támogatásért. Nyílt versenyeljárásban fogják meghirdetni az alap pályázatait.
Három fő célkitűzése lesz a programnak:
Példaként olyan célokat említ az Európai Bizottság, mint a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem, a gyermekek jogainak védelmét célzó projektek, és a történelmi emlékezettel kapcsolatos kezdeményezések.
A Jogok és Értékek program emellett társadalmi szervezeteknek, köztük civil szervezeteknek és agytrösztöknek nyújtott támogatás révén „finanszírozza majd a demokratikusabb unió kialakításában való aktív részvételt ösztönző és elősegítő tevékenységeket és a jogokkal és értékekkel kapcsolatos ismereteket” – emelte ki az Európai Bizottság.
Most is léteznek ilyen támogatási programjai az Európai Uniónak, és nagyjából ugyanekkora keretből gazdálkodnak. A szerdán javasolt újdonság az, hogy a 2021 utáni időszakra saját pénzeszközt és új célokat rendelnének hozzájuk.
Az Európai Unióban tevékenykedő civil szervezetek régóta igyekeznek fölhívni az uniós törvényalkotók figyelmét, hogy az EU ne csak az unión kívüli demokráciák építésére fordítson figyelmet és forrást, hanem a saját tagállamainak a demokráciájára is jusson pénzeszköze.
Azok a civil szervezetek ugyanis, amelyek az unión belül lépnek fel a demokratikus értékek védelme mellett, a működésük során előálló költségekre most nem pályázhatnak uniós forrásokra. Egy-egy konkrét projektre léteznek csak az Európai Bizottságnál pályázható kiírások, melyek elnyerése gyakran csak több ország szervezeteinek konzorciumai számára lehetséges, ráadásul a kapcsolódó adminisztratív terhek gyakran vállalhatatlanok a kis pénzből és kevés alkalmazottal működő szervezetek számára.
„Ezek a pályázatok az uniós jogi eszközök erősítését szolgálják. Perköltségeket, közösségépítést, tanácsadói munkát nem lehet belőlük finanszírozni – mondta az EUrologusnak januárban Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet társelnöke.
A lengyel ellenzéki politikus, az Európai Néppárt EP-képviselője Michał Boni régóta szorgalmazza, hogy az Európai Unió határozottan álljon a civil társadalom mögé Európában. Megkérdeztük, hogy mi a véleménye az Európai Bizottság mostani javaslatáról, és egyáltalán nem volt boldog.
„A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek programok alulmúlják az Európai Parlament és sok civil szervezet várakozásait – írta az EUrologusnak. – A mi célunk az volt, hogy egy új, erős eszközt hozzunk létre, amelyik képes arra, hogy támogassa a demokráciát, jogállamiságot és az emberi jogokat előmozdító helyi civil szervezeteket.”
Ehelyett a Bizottság sokkal kevesebb forrást rendelne hozzá egy sokkal nagyobb tevékenységi körhöz, ami olyan ügyeket is magában foglalna, mint az európai történelmi és kulturális örökség népszerűsítése, gyermekekkel és nőkkel szembeni erőszak megelőzése, és több más téma.
„Nem vitatva ezeknek az ügyeknek a fontosságát, valószínű, hogy nagyon kevés forrás maradna elérhető azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a demokráciát és a jogállamiságot igyekeznek védeni és promótálni” – vélekedett a képviselő.
Ráadásul a Bizottság ezeket a korlátozott forrásokat nemcsak civil szervezetek között szeretné szétosztani. A tagállamok kormányai, és az EU-val szomszédos országok civil szervezetei is jelentkezhetnének – tette hozzá Michał Boni.
Végül megjegyezte: a Bizottság javaslatában a határokon átnyúló együttműködések élveznek előnyt a helyi tevékenységekkel szemben. „Ez figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy
az európai értékeket veszélyeztető kihívások helyi szinten keletkeznek, és helyben lehet őket a legjobban kezelni.”
Ha azt nézzük, hogy világszinten melyik cégek, szervezetek és országok adományozzák a legtöbb pénzt az emberi jogok védelmére, az Európai Unió intézményei a második helyen állnak. A humanrightsfunding.org gyűjtése alapján ugyanis 401,2 millió dollárt költöttek erre 2015-ben. A legbőkezűbb ország, amelyik a saját költségvetéséből utalta a legnagyobb összeget erre a célra, Svédország volt ugyanebben az évben, 416,6 millió dollárral.
A jótékonysági alapítványok közül, amelyek emberi jogi munkát finanszíroznak, a legnagyobb a holland jótékonysági lottó, a Nationale Postcode Loterij. Az amerikai Ford Alapítvány, a szintén amerikai National Endowment for Democracy, a brit Oak Alapítvány, és az amerikai Bill és Melinda Gates Alapítvány a legnagyobb donorok. Csak utánuk következik a magyar kormány által kipécézett, Soros György pénzalapjából működő Nyílt Társadalom Alapítvány.
Kijózanító egyébként azt is látni az adatokban, hogy a Magyarországot is magába foglaló „Kelet-Európa, Közép-Ázsia és Oroszország” régió kapja az egyik legkevesebb pénzt ezekből a forrásokból. Messze a legtöbb Észak-Amerikába jut.
Megkérdeztük a Norvég Alap brüsszeli szervezetét: mit gondolnak róla, hogy az Európai Unió is egy célzott programmal segítené a civil szervezetek működését Európában, ahogy ők már évek óta teszik. A Norvég Civil Alap volt az első, külföldi pénzforrásokat biztosító intézmény, amelyet a magyar kormány az ellenőrzése alá szeretett volna hajtani, mielőtt a Soros György által támogatott szervezetek kerültek a figyelme középpontjába. Az uniós programot nem szerette volna kommentálni a Norvég Alap, a saját tevékenységükkel kapcsolatban viszont az írták:
„Látjuk, hogy a civil társadalom számára csökken a mozgástér Közép- és Kelet-Európa egyes részein, és hogy a finanszírozás hiánya jelentős probléma a szektorban. Ezért örülünk neki, hogy az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alap által támogatott civil társadalmi programok nagyon jó eredményeket mutatnak” – nyilatkozta az EUrologusnak Eva Thora Karlsdottir, a Norvég Alap brüsszeli sajtótitkára. Hozzátette, hogy az erre a célra létrehozott „Aktív Polgárok Alap” a következő finanszírozási időszakban is folytatódni fog.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !