Az Európai Parlament nem kíméli a nagy tech cégeket a szerzői jogokról szóló új javaslatában.
Az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta a tárgyalási pozícióját a szerzői jogok európai reformjáról. A parlament meggyőző többséggel, 438 szavazattal, 226 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját, amelyet a tagállamokkal folytatott tárgyalások során képviselni fog.
Júliusban már a napirendjére tűzte ezt a szavazást az Európai Parlament, de olyan heves viták övezték a témát, hogy akkor nem tudtak volna egyetértésre jutni a képviselők.
Az EP több esetben úgy változtatta meg az Európai Bizottság eredeti javaslatát, hogy biztosítsa: a művészek – zenészek, előadók és forgatókönyvek szerzői –, hírszolgáltatók és újságírók megkapják a munkájuk után járó fizetséget, amikor a termékeik a különböző megosztó platformokon, például a YouTube-on vagy a Facebookon, illetve a Google News-hoz hasonló hírgyűjtő oldalakon megjelennek.
Alex Voss, az ügy német néppárti felelőse kijelentette a szavazás után: „Nagyon örülök, hogy az internetóriások kifejezetten erős lobbija ellenére végre a ház többsége támogatja az európai kreatívok igazságos díjazását.”
Az innovációval kapcsolatos aggodalmaknak teret adva kiemeltük az irányelv hatálya alól a kis- és mikroplatformokat, hangsúlyozta a képviselő.
A parlamenti álláspont a bizottsági javaslathoz képest szigorítja az online platformok és aggregátorok felelősségre vonhatóságát a szerzői jogokkal kapcsolatban. A parlament szerint ezen platformok és aggregátorok felelőssége a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat tesznek közzé, akkor fizetniük kell a jogtulajdonosnak. A Parlament álláspontja konkrétan például azt kéri, hogy maguk az újságírók, és ne pusztán a kiadók részesüljenek ebből a bevételből.
A start-upok és az innováció ösztönzése érdekében ugyanakkor a parlament úgy döntött, hogy a kis- és mikroplatformokat kivonja az irányelv hatálya alól.
A parlament álláspontja értelmében a cikkekhez vezető linkek és némi egyéni leírás megosztása nem jelenti a szerzői jogok megsértését. Tehát a Google News továbbra is megoszthatja a cikkek linkeit anélkül, hogy felelősségre vonnák miatta.
A tartalomszolgáltatók csak olyan mechanizmus segítségével ellenőrizhetik a feltöltött anyagok esetében a szerzői jogok tiszteletben tartását, amely elkerüli, hogy „nem jogosulatlanul terjesztett művek” is fennakadjanak a rostán. Az online tartalomszolgáltatóknak ezen kívül gyors és emberek, nem algoritmusok által működtetett jogorvoslati mechanizmust is létre kell hozniuk, ahol az indokolatlanul eltávolított tartalmak miatti panaszok benyújthatók.
Az állásfoglalás-tervezet kiemeli, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.
A parlament szövege megerősíti a szerzők és előadóművészek jogait. Ezentúl, ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul” alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról. A jogszabálytervezet szerint a bevételekbe a közvetett bevételt is bele kell számolni.
A szerzők és előadóművészek a szerzői jogok kizárólagos átruházásáról szóló szerződést vissza is vonhatják, amennyiben a védett teljesítményt hasznosító fél nem él a jogával.
A tervezett változtatásokról, amelyek elsősorban a videómegosztókat érintenék, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
(Borítókép: Axel Voss a szavazás után - fotó: Vincent Kessler / Reuters)