A többi nemzeti kormány előtt kell bizonyítani, hogy nem sérülnek az európai értékek Magyarországon.
Az Európai Parlament (EP) szerda kora délután, közel 70 százalékos többséggel, jóváhagyta a magyarországi helyzetről szóló jelentést, és a következő szintre léptette a Magyarország ellen zajló hetes cikkes eljárást.
A szavazás a következő eredménnyel zárult:
Ezzel az Európai Parlament szerepe egy időre befejeződött az eljárásban. Innentől a nemzeti kormányok uniós törvényhozó testülete, a Tanács felelős az ügyért. A Tanácson belül valószínűleg a tagállamok Európa-ügyi miniszterei elé kerül a kérdés, akik dönteni fognak róla, hogy milyen formában foglalkoznak vele.
Az uniós szerződés hetes cikke szerint most az következik, hogy a Tanács meghallgatja a Magyarországot, és ajánlásokat tehet neki. Ez a párbeszéd a Tanács és Magyarország között akármeddig eltarthat, nincs időkorlát a szerződésben. Ha a többi kormány nem elégedett ennek a párbeszédnek az eredményével, akkor maguk között szavazhatnak arról, hogy sérülnek-e Magyarországon az európai alapértékek. A tagállamok négyötöde, vagyis legalább 22 tagállam kell, hogy ilyen megállapítást tegyen.
Ezután a szavazás után is eltelhet még akármennyi idő, mielőtt hivatalosan a legmagasabb szintre kerülhet az ügy. Ugyanis a szerződés azt írja, hogy a szavazás után „a Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e.”
Ha továbbra is fennállnak ezek az okok, akkor kerülhet az ügy hivatalosan az EU politikai csúcstestülete, a kormányfők Európai Tanácsa elé, akik szankciókról dönthetnek.
„Kérdéses, hogy mik lesznek a következő lépések” – mondta a szavazás után Judith Sargentini, a jelentés összeállítója. Lengyelország ellen már 2017 november óta zajlik az az eljárás a Tanácsban, amelybe most Magyarország belép. Ennek az a leglátványosabb eleme, hogy az uniós ügyekért felelős lengyel miniszter már több alkalommal részt vett egy miniszteri vitán a Lengyelországban zajló, európai értékek szempontjából kifogásolt folyamatokról.
A Tanács soros elnökségének a döntése, hogy milyen napirendet tűz ki a magyar eljárásnak. Most Ausztria tölti be az elnökséget. Sebastian Kurz osztrák kancellár a szavazás előtt, kedden jelezte, hogy támogatja az eljárást. Judith Sargentini ezt jó jelnek tartja, abból a szempontból, hogy az osztrák kormány által elnökölt Tanács gyorsan fog reagálni a parlament felhívására, és napirendre tűzi az ügyet. Különösen a közelgő EP-választás miatt fontos, hogy minél előbb foglalkozzanak a kérdéssel, tette hozzá a holland politikus.
Úgy tudjuk, a magyar kormány már korábban fontolóra vette, hogy megtámadja a döntést az EU Bíróságán, mert úgy látják, hogy az Európai Parlament megsértette az uniós alapszerződést a szavazásnál. Az EP nem számítja be az eredménybe a tartózkodók számát, és ezzel a jelentés támogatóinak kedvez. Az uniós szerződés nem ad utasítást a tartózkodásokra vonatkozóan, ezért lehet vita tárgya a kérdés.
Ha a tartózkodásokat is beszámítanák a leadott szavazatok közé, akkor csak 64 százalékos többségben lennének az igen szavazatok, ami valamivel kevesebb, mint a szabály által előírt kétharmados többség.
Szájer József, a Fidesz EP-képviselője a szavazás után megerősítette, hogy a Fidesz érvénytelennek tekinti a szavazást. A magyar kormány már hétfőn jelezte az EP főtitkárának, hogy „abban az esetben, ha eszerint, a szerződés szerint téves eljárás szerint fogják eldönteni ennek a jelentésnek a sorsát, abban az esetben a magyar kormány ezt érvénytelennek fogja tekinteni” – mondta.
Hozzátette, hogy az európai Néppárt is osztja az ő véleményüket arról, hogy a tartózkodásokat is a leadott szavazatok közé kellett volna számítani, mert a néppárti képviselőcsoport vetette föl a legutóbbi házbizottsági ülésen, hogy a speciális szavazási szabályokat rosszul számolják.
Ettől függetlenül a néppárti képviselőcsoport nem nyilatkozott olyasmit, hogy ne fogadná el a szavazás eredményét. A 219 néppárti képviselő többsége, 114 képviselő megszavazta a jelentést. Ha csak az ellene és mellette szavazó néppárti képviselőket számoljuk, akkor pedig a Fideszt a saját frakciójában is kétharmados többséggel győzték le.
Arról, hogy a kormány bírósághoz fordul-e az ügyben, Szájer József nem adott egyértelmű választ. Azt mondta: „ha ebből [a szavazásból] bármilyen kötelezettséget eredeztetnének, akkor bíróság előtt lehet érvényesíteni, hogy itt nem született valójában érvényes döntés. Ez ez egy jogtiprás, és a bíróság feladata, hogy ezt a helyzetet korrigálja.” Hangsúlyozta, hogyha például a magyar kormánytól valamiféle kötelezettséget várnak el a jövőben ennek a döntésnek az alapján, akkor a kormány bírósághoz fordulhat.
Azok az értelmezések amelyek azt mondják, hogy már régóta nem számolja szavazatnak a tartózkodásokat az Európai Parlament, tévesek, „mert ilyen szabályok alapján ez volt az első szavazás, ehhez hasonló szabály alapján pedig mindössze egy tucat szavazás volt a parlamentben” – magyarázta Szájer József.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt nyilatkozta az ügyben, hogy „a szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik.”
Judith Sargentinit sajtótájékoztatón megkérdezték: aggódik-e amiatt, hogy a szavazás nem volt érvényes. Azt válaszolta: „Egyáltalán nem.” Megosztotta a sajtóval, hogy amikor a szavazatok számlálásának a kérdése múlt héten előkerült az Európai Parlament vezetőségi ülésén, őt is megkérdezték, hogy mit gondol. Azt válaszolta, hogy neki mindegy, hogy milyen módszerrel számolják a szavazatokat, csak legyen nagyon világos és megalapozott. „És az is.” Minden olyan sugalmazás, ami arról szól, hogy nem volt szabályos a szavazás, a vesztes fél elkeseredéséből születik, tette hozzá.
„Azt állítja a Fidesz, hogy az Európai Parlament „csalással” érte el, hogy elfogadják a Sargentini-jelentést. Ez a szokásosnál is nagyobb, bődületes hazugság – reagált a vitára Ujhelyi István MSZP-s képviselő. Emlékeztetett rá, hogy az EP az 1979 óta hatályban lévő eljárásjog szerint szavazott, a tartózkodások számítási módszeréről az EP jogi szakszolgálata is megerősítő állásfoglalást adott ki a voksolás előtt.
A Fidesz a legutóbbi választáson alig 49 százalékos támogatottsággal szerzett kétharmados kormányzati többséget, tette hozzá Ujhelyi. Legutóbb pedig a Magyarországon megtartott „kvóta-népszavazás” során alig 44 százalékos részvételt tudott felmutatni, így a referendum elbukott. „A Fidesz-kormány ettől függetlenül is „politikailag érvényesnek” nevezte az eredményt. A Sargentini-jelentés elfogadása ezzel szemben nemcsak politikailag, de jogilag is érvényes.”
A szavazás „világos bizonyítéka annak, hogy az európai parlamentben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok – értékelte magát a döntést a fideszes képviselő. – Magyarországot azért ítélik el, mert tudják, hogy Magyarország a migránsbarát politikát soha nem fogja elfogadni.”
Hozzátette, hogy a Sargentini-jelentés tele van tárgyi tévedésekkel, 69 megállapításából 13 már megnyugatóan az Európai Bizottsággal rendezett kérdés, másik része pedig olyan, amelyekkel kapcsolatban kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban. „Az ügyeknek a túlnyomó része olyan, amely nem tartozik az EU kompetenciájába” – mondta végül.
„Képtelen állapot az, hogy hosszú-hosszú évek óta, közép-európai, magyar parlamenti képviselőként hétről hétre, hónapról hónapra leckét kapunk arról, hogy mi is a jogállam, mi a demokrácia, mik az európai értékek, majd amikor a jogállam és az európai értékek állítólagos magyarországi sérelméről szóló előterjesztésről szavazni kell, akkor a legelemibb jogi szabályt figyelmen kívül hagyják – mondta el a véleményét az eljárásról Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő. – A Fidesz megalapítása táján hallhattuk azt sokszor, hogy a kommunista rendszernek az az egyik sajátossága, hogy a jog a politika, a hatalmi törekvések szolgálólányává válik. Itt ezt tapasztalhattuk, ahol a jogértelmezés a politika szolgálólányává vált.”
„Ez egy olyan vádirat, tele csúsztatással és hazugsággal, és olyan, külföldről fizetett civil szervezetek véleményének figyelembevételével, amely távol van mindattól, ahogy ma az emberek élnek Magyarországon. Arrogáns a hozzáállása a jelentésnek az egész magyar kérdéshez” – sérelmezte frakciótársa, Gál Kinga, az EP állampolgári jogi bizottságának az alelnöke.
Szijjártó Péter külügyminiszter a döntés kapcsán kifejtette: minden kétséget kizáróan lelepleződött a szándék egy május utáni koalíciókötésre, amelynek értelmében a liberálisok, a szociáldemokraták és a néppártiak most Magyarországot elítélő csoportjai között egy bevándorláspárti koalíció jönne létre azzal a céllal, hogy május után is bevándorláspárti politikát folytasson az EU, és legyen lehetőség bevándorlókkal elárasztani a kontinenst.
A miniszter kiemelte: azért harcolnak, hogy olyan EP, Európai Bizottság és Európai Néppárt legyen, ahol a bevándorlást ellenzők vannak többségben. Kérdésre közölte: a Fidesz az EPP, a legerősebb pártcsalád tagja, és annak legsikeresebb pártja a saját hazájában élvezett támogatás alapján. Azonban világossá vált, hogy a migráció kérdésében komoly megosztottság van az EPP-n belül. Azért küzdünk, hogy „a mi álláspontunk kerüljön többségbe”, hogy az EPP visszatérjen a kereszténydemokrata útra, ami az európai identitás megőrzését, a kereszténydemokrata hagyományokhoz való ragaszkodást jelenti – mondta. (MTI)
A megszokott forgatókönyv szerint zajlott a hetes cikkről szóló vita az Európai Parlamentben kedden délután, amiről a videós összefoglalónkat itt nézhetik meg:
Baloldali, liberális, zöldpárti és jónéhány néppárti képviselő arról beszélt, hogy a liberális demokrácia az egyetlen demokrácia, és amelyik ország az Európai Unió tagja, annak nincsen más választási lehetősége. A Fidesz képviselői, a nemzeti jobboldali pártok, radikális jobboldali pártok és az Európai Néppárt másik fele azzal érvelt, hogy az Európai Uniónak nincsen joga megkérdőjelezni, hogy demokratikus választáson hatalomra jutott kormány hogyan vezet egy országot.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber önmagához képest erősen és egyértelműen elítélte a magyar kormány néhány lépését. Az ülésen felszólaló Orbán Viktor és Szájer József azt hangsúlyozták a felszólalásaikban, hogy azok a magyar képviselők, akik jóváhagyják a jelentést, hazaárulók.
A hetes cikkről szóló vita hátteret adott ahhoz a lényegesebb szembenálláshoz, ami az Európai Néppárton belül zajlik Orbán Viktor politikájának támogatói és ellenzői között. A Fidesz és az Európai Néppárt a Sargentini-jelentés miatt kerülhet a legközelebb a szakításhoz, írtuk korábban.
A magyar ellenzék üdvözölte a jelentés elfogadását, a reakciókat ebben a cikkben olvashatja.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Rogán Antal hallgatják Judith Sargentini felszólalását a szavazást megelőző napon 2018 szeptember 11-én. - fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI )