Kétharmados többséggel szavazta meg az Európai Parlament a Sargentini-jelentést. A magyarországi politikai folyamatokat, a Fidesz-kormány munkáját – Orbán értelmezésében Magyarországot, a magyar népet – elítélő jelentés elfogadása nem csak a végeredmény miatt vereség Orbánnak, hanem azért is, mert saját testvérpártjai, az Európai Néppárt frakciója is kétharmaddal megszavazta azt.
Az EP-nek jelenleg 750 képviselője van. A jelentésről szóló szavazáson 693-an vettek részt. A kétharmadot azonban nem az összes képviselőből, sőt, nem is az összes leadott szavazatból számították ki: csupán az elutasító és a támogató szavazatokat számították bele, a 48 tartózkodó szavazót nem, így az ő voksuk épp annyira nem számított, mint az 57 távolmaradt képviselőé, amit a Fidesz kifogásolt is – bár az EP-ben ez a számítási módszer nem formabontó. Kétségtelen azonban, hogy a jelentést 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, így a tartózkodók beszámításával nem lett volna meg a jelenlévők kétharmados támogatása.
Bár a keddi vitán felszólalt Orbán láthatóan számított rá, mégis fájó lehet számára, hogy az EPP – az Európai Parlament legnagyobb frakciója, amelynek korábban Orbán alelnöke is volt – nem állt ki mellette: a Fidesz testvérpártjainak képviselői közül 115 támogatta a Sargentini-jelentést, 57 utasította el, 28 tartózkodott. Utóbbiak nélkül tehát
még a frakción belül is épp megvan a kétharmados többség Orbánnal szemben.
2017 májusában kérte föl az Európai Parlament az emberi jogi szakbizottságát, hogy készítsen jelentést a magyarországi helyzetről. Ebből lett a Sargentini-jelentés. Akkor így alakult az összes szavazat:
Tehát a tavalyi álláshoz képest mostanra 55-tel többen lettek azok, akik támogatták a hetes cikkes eljárást Magyarországgal szemben. A Fidesz saját frakciójában változtak a leglátványosabban a vélemények.
A néppárti képviselők közül tavaly 67-en szavaztak igennel arra, hogy készüljön jelentés, most 114-en arra, hogy menjen tovább az eljárás.
(A tavalyi szavazásnál 216 tagja volt a néppárti képviselőcsoportnak, a mostaninál 219.)
85-en változtatták meg a véleményüket a Néppártban. Ebben a táblázatban név és ország szerint megnézheti, hogy kik ők. A német, a francia, a spanyol, a román, a lett, a litván és az osztrák képviselők adják a zömét ennek a csoportnak. Jellemzően úgy változtatták a szavazatukat, hogy nemről igenre, tartózkodásról igenre, vagy nemről tartózkodásra váltottak.
A németekben szakadhatott el valami a leginkább. 33 német képviselő ül a Néppártban. 24-en közülük megváltoztatták a szavazatukat, a legtöbben nemről igenre. Tehát tavaly még azt is elutasították, hogy jelentés készüljön Magyarországról, most pedig jóváhagyták a jelentést.
A csoportos átpártolást megmagyarázza, hogy a német kormánypárt, a CDU követte a frakcióvezetőt, a német Manfred Webert a szavazásnál. Weber a hét elején bejelentette, hogy „ha a magyar fél részéről nem tapasztalhatóak megfelelő jelek, és a dolgok állása nem változik a maihoz képest”, akkor támogatná az eljárás megindítását. Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára hétfőn Berlinben azt mondta: „Ez az álláspont támogatásra talált a CDU-ban”. (MTI)
Ha ez a 24 német konzervatív képviselő nemmel szavazott volna, akkor nem megy át a jelentés.
Bár a Fidesz a képletet migránspártiakra és Európa védelmezőire egyszerűsítené le, nehéz ideológiai alapon meghatározni, kik álltak ki a Fidesz mellett azzal, hogy elutasították a Sargentini-jelentést.
Jobb és baloldali erővonal mentén semmiképp: elvégre nem csak a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) támogatta nagy többséggel a jelentést (167 igen, 2 nem, 5 tartózkodás), de a már említett EPP mellett még az EU-szkeptikus, a brexitben nagy szerepet játszó Nigel Farage vezette A Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) egyharmada is ellene állt ki: 12-en gondolták úgy, hogy Orbán valóban az európai értékekkel szembemenő politikát képvisel. Igaz, az EFDD kétharmada, 24 képviselő Orbánnal értett egyet, míg a beszédes nevű olasz Daniela Aiuto inkább tartózkodott.
Pedig kapott onnan is támogatót, ahonnan talán kevésbé kézenfekvő: a jelentéssel szemben szavazott a pakisztáni születésű brit konzervatív Amjad Bashir is. Igaz, ő az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) tagja, amely a legnagyobb többségben utasította el a Sargentini-jelentést. Az 57 nem szavazat mellett itt hárman álltak ki Orbánnal szemben: a szintén pakisztáni születésű brit Nosheena Mobarik és a ciprusi görög nacionalista Eleni Teokarusz, és a román Monica Macovei. Kilenc további képviselő tartózkodott.
Orbán így a szavazást végül azon bukta el, hogy az egyébként őt támogató ECR és az EFDD nem állt ki egységesen mellette:
a két frakció szavazóinak teljes támogatása esetén a végeredmény 222 lehetett volna 433-mal szemben.
Területi alapon sem lehet éles határokat húzni: a lengyel voksok megosztottak voltak, az EPP-ből megszavazták a jelentést – köztük Jaroslaw Walesa, a legendás Lech Walesa fia is –, bár a lengyel kormánypárti Jog és Igazságosság képviselői – akik már nem az EPP-ben ülnek – a Fidesz mellett voksolva utasították el a jelentést. (Korábban tévesen Lech Walesa szavazatáról írtunk, elnézést érte.)
Jobban számíthatott azonban a csehekre, bár itt is meglepő a szövetséges: a szociáldemokrata frakcióból Cseh és Morvaország Kommunista pártjának mindhárom képviselője a jelentés ellen szavazott. Ugyanígy Orbán mellett voksolt a bolgár szocialista párt képviselője is.
A liberálisok elsöprő többségben ahogyan várható volt Orbán ellen szavaztak, de a lett Iveta Grigule-Peterse egyike volt a négy liberálisnak, aki nem támogatta a Sargentini-jelentést, ami jelezte, hogy itt működött a szovjet tapasztalatra való hivatkozás, hogy Brüsszel úgy kíván egy ország belügyeibe avatkozni, ahogyan azt Moszkva tette.
Az egyetlen frakció, amely teljességgel támogatta Orbánt (34 nem szavazat, tartózkodás és igenek nélkül) az a Demokrácia és Sokrétűség Európája (ENF) volt.
A függetlenek közül megintcsak nem számíthatott Orbán a lengyelekre, viszont tartózkodásával segítette őt a Jobbiktól Balczó Zoltán.
A zavarosan viselkedő LMP végül pont úgy döntött, ahogy ez passzolt útkereséséhez: a párt egyetértve a jelentés tartalmával úgy döntött, nem szavazza meg. Hogy a kép tökéletes legyen, a párt képviselője, Meszerics Tamás egy harmadik utat választott és végül részt sem vett a szavazáson.
Borítókép: Frederick Florin/AFP