A néppárti frakció kétharmada a Fidesz ellen szavazott a Sargentini-jelentés kapcsán, és ezt nehéz elfelejteni a kormánypárti EP-képviselő szerint. Ennek ellenére nem a szakítás felé tart a Néppárt és a Fidesz viszonya. Az EP-választásnak az a tétje, hogy egy értékeiben teljesen összeolvadt konzervatív-szociáldemokrata-liberális koalíció irányítja majd Európát, vagy egy valódi jobbközép szövetség.
„Nem hiszem, hogy bárkinek is oka volna arra, hogy ne legyen csalódott és szomorú amiatt, amit Strasbourgban Magyarországgal műveltek” – mondta a Sargentini-szavazás kapcsán Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Mandinernek adott interjújában. Azon az alapon, ahogy Magyarországot kritizálták, mindegyik országról lehetne írni egy Sargentini-jelentést, vélekedett. Egy kicsivel objektívebb, elfogulatlanabb összehasonlításból pedig kiderülne, hogy Magyarország a legrosszabb esetben is a rangsor középmezőnyében szerepel. Viszont ha nekiállnánk egymást így kioktatni, azzal szétvernénk az uniót, tette hozzá.
Különösen fájlalta a Sargentini-ügy kapcsán, hogy sok európai néppárti kollégája is megszavazta a jelentést. Ez annak köszönhető, hogy célzott, gyakran személyre szabott kampánnyal helyezték őket nyomás alá a hazai terepükön, és nem mertek kiállni a Fidesz mellett. Akik pedig kiálltak, azoktól a saját országukban számon kérték a döntésüket. A frakcióvezető Manfred Weber is elfordult a Fidesztől, akivel pedig együtt politizálták végig az elmúlt másfél évtizedet, emelte ki Szájer József. A többi bajor keresztény-szociális unióbeli (CSU) képviselő viszont kitartott mellettük.
A frakció majdnem kétharmada a Fidesz ellen szavazott, összesen hetven képviselő váltott oldalt a korábbi hasonló szavazásokhoz képest. Szájer Józsefet ez azért is elszomorította, mert a Fidesz korábban kiállt a testvérpártjai mellett, például amikor Ausztriát vagy a jobboldali olasz kormányt támadták. „A szavazás kirajzolt egy térképet, ami alapján innentől könnyebben felismerhetjük barátainkat és ellenfeleinket” - reagált arra az észrevételre, hogy meglehetősen színes társaság szavazott viszont nemmel a jelentésre, az EU-szkeptikusoktól a portugál kommunistákig.
Ennek ellenére szerinte nem a szakítás felé tart a Néppárt és a Fidesz viszonya. Érzelmek vannak, beszélgetések zajlanak, és „nehéz mostantól elvonatkoztatni attól, ki hogyan szavazott ebben a nekünk fontos kérdésben” – mondta. De továbbra is minden racionális érv amellett szól, hogy a Fidesznek a Néppártban kell maradnia, szögezte le.
Mivel továbbra is a Néppárt Európa legnagyobb politikai ereje, itt fog eldőlni, hogy merre halad majd a kontinens. A mostani irány sehová nem vezet a kormánypárti képviselő szerint. „Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy egy liberális, szocialista vagy néppárti vezeti-e az Uniót, úgysincs köztük különbség” – mondta. Az Európai Bizottság elnöke, a néppárti Jean-Claude Juncker semmiben nem különbözik a névleg szocialista, valójában liberális első helyettesétől, a holland Frans Timmermanstól. A liberális és baloldallal szemben kell világos alternatívát állítani, ez pedig a Néppárt nélkül nem lehetséges, szögezte le.
A Fidesz az elmúlt három EP-választáson 50 százalékos eredménnyel végzett, amellyel a Néppárt legsikeresebb pártja. „A minket bíráló svéd, luxemburgi és finn tagpártok együtt rendelkeznek annyi mandátummal, mint a Fidesz egymaga” – mutatott rá Szájer József. A baloldal stratégiája az, hogy a Fidesz kizárásáról beszél a magyar kormány gazdasági sikerei helyett, mert tudják, hogy szoros lesz az EP-választás, és a Fideszre leadott szavazatokon is múlhat, hogy melyik pártcsaládból kerül ki az Európai Bizottság elnöke.
Az EP-választás tétjének azt tartja Szájer József, „hogy összeáll-e egy olyan koalíció, amelyben a szocialisták, a néppártiak esetleg beveszik még pluszban a liberálisokat is és akkor Verhofstadt vagy valamelyik hasonszőrű liberális lesz az Európai Parlament vagy a Bizottság elnöke. Vagy új irányt szabunk, változtatunk és létrehozunk egy jobbközép szövetséget az európai parlamenti frakciók között az európai határok megvédésére, a bevándorlás megállítására, Európa megújítására.”
Emmanuel Macrontól szerinte nem kell félni, mert Franciaországban nem túl népszerű, és a pártja a mostani állás szerint maximum a kétszeresét kapná annak, mint amit a Fidesz remélhet – ha nagyon jól szerepel. Ezzel nem lehet kiforgatni a sarkaiból Európát.
„Tizennégy évig voltam a magyar Országgyűlés tagja, nagyon szép időszak volt. Tizennégy éve vagyok az európai politikában. Tele van vele a hócipőm” – fejezte be az interjút Szájer József. Arról még nem döntött ő és a Fidesz sem, hogy indul-e a következő választáson, de túl sok örömre nincs ok a mai európai politikában. Ezért várja mindenki a változást, a jövő májust, mondta végezetül.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !