A volt finn miniszterelnök, Alexander Stubb csap össze a német Manfred Weberrel azért, hogy melyikük legyen az Európai Néppárt jelöltje az EU Bizottságának élére a jövő évi EP-választás után. Stubb hadat üzent az illiberalizmusnak, és az európai értékek védelmezőjeként lép fel. Pragmatikus megállapodást kötne a Fidesszel a további együttműködésről a Néppártban, de ha Orbán nem foglalja írásba, hogy tiszteletben tartja a közös értékeket, nincs helyük a pártcsaládban Stubb szerint. Az EU már most is jól védi a saját értékeit, és a hetes cikk is helyesen van megfogalmazva, mert teret és időt enged a tárgyalásnak és a megegyezésnek a vitás ügyekről. Az EU hibája is, hogy megerősödött a populizmus, mert a négy feladatából csak egyet teljesít maradéktalanul. Egyébként pedig minden politikus a szerepéből fakadóan populista. A finn jelölttel beszélgettünk az Európai Parlamentben.
„Még mindig reménykedem, hogy nem fog szétszakadni az Európai Néppárt” – mondta az EUrologusnak a volt finn miniszterelnök Alexander Stubb, aki jelöltette magát, hogy ő legyen az Európai Néppárt (EPP) arca a konzervatív pártcsalád európai parlamenti választási kampányában.
Az első nyilatkozataiban azonnal felszólalt a lengyel és a magyar kormány ellen, amelyek szerinte megsértik az európai értékeket. Megígérte, hogy a pártszövetségen belül rendezni fogja ezt a problémát a Fidesszel. Viszont éppen az ő fellépése élezheti még tovább az ellentétet az EPP liberális és illiberális érzelmű tagjai között.
Tipikus skandinávnak tartja magát, és ebből az is következik, hogy a szövetség liberális szárnyához tartozik. Riválisa, a bajor Manfred Weber a pártcsalád jobbközép vonulatát erősíti. A Néppárton kívülről nézve viszont mindketten jobboldalinak számítanak, vélekedett Stubb.
„Nagyon pragmatikus vagyok, ha problémák kezeléséről van szó” – nyugtatott mindenkit. Tisztában van vele, hogy milyen aggályok vetődnek fel a Fidesz kormányzásával, de azt is elfogadja, hogy a fideszes képviselők igazságtalannak érzik a politikai támadást, amely a Sargentini-jelentéssel érte őket.
Ezzel a hozzáállással fognak tárgyalni a Fidesszel a párton belül, amelynek a végén egy írásos nyilatkozatot szeretnének látni a magyar kormánypárttól, amelyben hitet tesz a szövetség által vallott értékek mellett. Ha a Fidesz hajlandó erre, akkor az EPP tagja marad, de ha nem, akkor „itt az ideje továbbállni” – fejtette ki Alexander Stubb.
Ötven éves finn jobboldali politikus, korábbi finn miniszterelnök és pénzügyminiszter. Nemzetközi kapcsolatokból doktorált a London School of Economicson 1998-ban. Volt európai parlamenti képviselő, dolgozott diplomataként Finnország EU melletti képviseletén, és tanácsadóként az Európai Bizottságban. Jelenleg az Európai Beruházási Bank egyik alelnöke.
Egy évig tartó miniszterelnöksége alatt 2014-2015-ben bevette a kormánykoalícióba az Igaz Finnek nevű radikális jobboldali pártot, akik aztán felbomlottak és mérsékeltebb politikára váltottak. 2015-ben azonban éppen a „Finnek” néven újjáalakult populista párt tessékelte maga mögé Stubb Nemzeti Koalícióját a választáson.
Nem feltétlenül kell változtatni az uniós szerződésen ahhoz, hogy az EU képes legyen megvédeni az alapszerződésében foglalt értékeket: a demokráciát, a jogállamiságot, az egyenlőséget, az emberi jogok tiszteletét. Igaz, hogy a szerződés nem fejti ki pontosan, hogy mi számít a demokrácia sérülésének, és mitől csorbul a jogállamiság, de Alexander Stubb szerint ez nem véletlenül van így.
A hetes cikk is azért ad annyi időt és teret a párbeszédre, amennyi csak szükséges, hogy ne szabjon korlátokat a megegyezésre. Ha nem így lenne, akkor sarokba szoríthatná a tagállamokat. Nemcsak azt, akivel szemben az eljárás zajlik, hanem a többieket is.
Stubb nem ért egyet azzal a szemlélettel, hogy az Európai Unió alapvetően egy gazdasági együttműködés. „Azt hiszem, hogy [az EU] egy politikai, értékeken alapuló unió, amelyik gazdasági eszközöket használ” – mondta. Az örök vita arról szól, hogy az EU-t mint projektet a szív vagy az ész indította-e be. „Ennek a projektnek az elejétől kezdve szíve van, de az eszközök, amelyeket használ, azok nagyon racionálisak.”
Azért emelkednek fel populista pártok Európában többek között, mert az Európai Unió a négy alapvető feladatából csak egyet teljesít: azt, hogy béke van az unióban, fejtette ki Alexander Stubb. A másik három: a stabilitás, a biztonság és a jólét már rázósabban teljesülnek. Az euróválság és a migrációs válság frusztrálta és megijesztette az embereket, akik egyszerű magyarázatok után kezdtek nézni.
Ugyanakkor nagyon rémisztőnek tartja, hogy politikusok még jobban felkorbácsolják ezt a félelmet. „Egy politikusnak nem az a dolga, hogy félelmet szítson. Éppen az ellenkezője a dolga.” Ha a politikusok a terrorizmus és a migráció témáit használva rémületet keltenek, akkor nem lehet konstruktív közéleti vitát folytatni, mondta.
Azt a kérdést, hogy nem tartja-e túlságosan baloldali jelöltnek magát ahhoz, hogy egységet tudjon teremteni maga mögött az Európai Néppártban, lesöpörte. Szerinte a bal- és a jobboldal ódivatú kifejezések a politikában. A következő választáson nem a baloldal és a jobboldal lesznek a szembenállás kulcsszavai. Sokkal inkább a szűk környezetben gondolkodás csap majd össze a globális szemlélettel, nemzeti a nemzetközivel, EU-ellenes az EU-pártival, és populista a kevésbé populistával, ugyanis „mindegyik politikus definíció szerint populista” – világított rá.
Az Európai Néppárt vezetése ettől függetlenül nem biztos, hogy örömmel tekint a jelöltségére, mert túl élesen megosztja a pártot. Erre a felvetésre azt mondta, hogy ő mindenkihez nyitottan viszonyul, és nyílt sisakkal játszik. Nem akarja, hogy a pártok jelöltjét zárt ajtók mögött válasszák ki. Azért is jelentkezett a feladatra, mert fontosnak tartja, hogy legalább két jelölt induljon a versenyben, és hiteles vitát folytassanak.
Milyen pártnak szeretné látni az Európai Néppártot a választás után? Egy mérsékelt jobbközép pártnak, amelyről reméli, hogy Európa-párti szövetség lesz, megoldásokra törekvő, és kompromisszumokra képes más pro-európai erőkkel, mint például a liberálisokkal és talán a szocialistákkal.
„Nem okoz gondot együttműködnöm populistákkal, kormányoztam már velük – emlékezett vissza. – De csak akkor, ha a populisták tiszteletben tartják az értékeket, amelyek mellett kiállunk az Európai Unióban.”
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !